Több pénzre van szüksége az idén az államnak a korábban tervezettnél a koronavírus-járvány miatt. A kormány ugyanis a járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára.

Az államháztartás központi alrendszerének előre jelzett pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 1 890 milliárd forintra emelkedett. A megnövekedett finanszírozási igényre és a megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) 2020. május 26-án tette közzé a 2020. évi finanszírozási terv módosítását.

Kapcsolódó

60 százalékon áll a terv

Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60 százalékban teljesült július 1-ig - közölte az ÁKK. A lakossági piaci kibocsátási terv 68 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok állománya 8 366 milliárd forint, ez 449 milliárd forinttal magasabb, mint 2019. év végén, valamint 100 milliárd forinttal magasabb, mint a COVID-19 válságot megelőző február végi adat.

A teljes lakossági állampapír állomány az intézményi tulajdonban lévő lakossági papírok lejáratai és a forgalmazóknál lévő saját számlás állományra vonatkozó opció lehívások következtében a 2019. év végi 9 227 milliárd forintos értékről 9 045 milliárd forintos értékre csökkent. A MÁP Plusz kamatfordulós, a névértéken történő visszaváltás lehetőségével a befektetőknek csupán 2,4 százaléka élt átlagosan az első félévben.

Előre tekintve két lényeges tényező befolyásolhatja a lakossági értékesítési terv teljesülését. Egyrészt a júliusi, 657 milliárd forintnyi lakossági állampapír lejáratok újra-befektetése, másrészt a heti realizált lakossági értékesítésnek a tervezett értékhez képesti megvalósulása. A júliusi lejáratokról elmondható, hogy a lejáró lakossági állampapírok mintegy 46 százaléka intézményi kézben van, ami lakossági állampapírba nem újra-befektethető állomány.

A fennmaradó júliusban lejáró lakossági hányad megújítása, az elmúlt hónapok adatai alapján, várhatóan megvalósul augusztus végéig. 2020. első félévében a havi átlagos lakossági állampapír kibocsátás 377 milliárd forint volt. Az ÁKK érvényben lévő finanszírozási tervének teljesítéséhez a második félévben havi átlagban 181 milliárd forintnyi lakossági állampapír értékesítése szükséges. Összehasonlításképp a COVID-19 járvány miatt 2020. áprilisban a lecsökkent lakossági aktivitás következtében a havi értékesítés 267 milliárd forint volt.

Mindezek alapján az ÁKK továbbra is fenntartja a célját, hogy a lakossági kézben lévő lakossági állampapírok állománya 2023-ra eléri a 11 000 milliárd forintot.

Az intézményeknél is jól áll az értékesítés

Az intézményi piaci kibocsátási terv 55 százalékban teljesült az első félévben úgy, hogy a kötvényaukciók gyakorisága csupán április 9-től heti, a korábbi kétheti gyakorlattal szemben. Az intézményi állampapírok állománya 15 307 milliárd forint, ezen belül a devizakülföldiek aránya csupán 26,4 százalék, szemben a 2019. év végi 29,6 százalékkal. Előre tekintve az ÁKK stratégiai célja továbbra is az adósságportfolió hátralévő átlagos futamidejének fokozatos, a piaci folyamatokkal összhangban végrehajtott növelése és a lejárati szerkezet simítása.

A 4 milliárd eurós devizakötvény piaci kibocsátási terv 88 százalékban teljesült júliusra. A devizaadósság aránya jelenleg a teljes államadósság 17,3 százaléka, ami kisebb a 2019. év végi 17,7 százaléknál. Előre tekintve, a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén tervezett Japán Jen Szamuráj (potenciálisan "zöld") kötvénykibocsátással várhatóan teljesíti az ÁKK az érvényben lévő finanszírozási terv előirányzatát.

A devizahitelekre vonatkozó 500 millió eurós előirányzat 43 százalékban teljesült időarányosan, itt további hitelfelvételi lehetőségekkel számol az államadósság-kezelő nemzetközi hitelintézetektől és az Európai Uniótól. Az idei évben végrehajtott devizakötvény-kibocsátásokkal és devizahitel-felvételekkel nem változik az ÁKK stratégia célja, hogy a devizaadósság részarányát a teljes adósság 20 százaléka alatt tartsa, és lehetőség szerint fokozatosan, a piaci és makrogazdasági folyamatokkal összhangban csökkentse.

Magyarországon a központi alrendszer teljes adóssága május 31-én 31 156,73 milliárd forint volt, a maastrichti adósságráta március 31-én 66,6 százalékon állt az ÁKK adatai szerint.