Az ÁKK adósságkezelési célja, hogy biztosítsa a költségvetés likviditását és emellett csökkenjen az (év végi) államadósság. Ez a két szempont egyszerre nem egyeztethető össze, ezért (időnként) kompromisszumot kell kötni a két cél között - mondta Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója egy háttérbeszélgetésen. Az adósságrátát csak az év végén mérik - a likviditás viszont egész évben fontos. Ezért Barcza szerint nem trükközés, hogy csak az év végén teljesítik a csökkenő adósságszámokat. Mivel ezt a mutatót az EU csak az év végén méri - aminek közgazdasági értelmével lehet vitatkozni -, nem lehet trükközésről beszélni. Az államadósság rövid, heti, havi változása önmagában nem értelmezhető "helyesen". Az államadósság heti változása egyszerre függ a költségvetési hiánytól és a likviditási szükséglettől.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2015-ben a GDP 3,6 százaléka lett, míg eredményszemléletben csak 2 százalék a deficit - a hatalmas különbség zömmel az uniós támogatások brüsszeli késedelmes kifizetése miatt alakult ki. Az ÁKK szerint 560 milliárd forint az uniós transzferek elmaradása miatti rés - tette hozzá Barcza György.
Decemberben viszont 1188 milliárd forintot törlesztett az ÁKK, ezen belül 288 milliárd forint értékben devizakötvényeket vásároltak vissza, mert volt erre forintfedezet. Az adósságot csökkentette 316 milliárd forintnyi PEMÁK lejárat, és 452 milliárd forintnyi kötvénylejárat. A 288 milliárd forintnyi devizakötvényt év közben az MNB vásárolta fel, ezt törlesztette egy összegben az ÁKK, így csökkent a devizaadósság az év utolsó napjaiban.
December utolsó heteiben jelentősen nőtt a lakossági értékesítés, ez tette lehetővé például a devizakötvények lejárat előtti visszavásárlását. Ezen törlesztések eredményeként jelentősen, 800 milliárd forint alá csökkent a kincstári egységes számla (kesz) állománya - ez az államháztartás kvázi fő folyószámlája. Barcza felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 15 évben általában ennél alacsonyabb volt az év végi kesz-állomány. Tavaly decemberben azért is jelentősen csökkenhetett a kesz-állomány, mert 2016 elején nem lesz komolyabb adósságlejárat.
Amennyiben átmenetileg nagyobb a költségvetés finanszírozási igénye, mert például az EU támogatások átutalása későbbi időpontra tolódik, akkor azt egyéb műveletekkel lehet ellensúlyozni. Ha megnő az állampapírok értékesítése, akkor magasabb az államadósság, de magasabb a betétállomány is, vagyis nő az államháztartás likviditási helyzete. A betét ilyenkor felhasználható előtörlesztésre vagy későbbi kibocsátás csökkentésre. Idén januárban a lakossági értékestés erős, a kibocsátások a terv szerint haladnak, így nem látnak okot a finanszírozási terv átalakításban - mondta Barcza György.
Vagyis továbbra is függőben marad a devizakötvény-kibocsátás terve, annak ideje és devizaneme - dollár-, euró- és kínai renminbi-kötvények kibocsátása merült fel. Az ÁKK mintegy 1 milliárd eurónyi kötvénykibocsátással számol 2016-ban, már ha erre szükség lesz. A kínai kötvénypiaci jelenlét egyfajta diverzifikációs lehetőség. Ugyanakkor az ÁKK mind a dollárkötvényeket euróra swappolja - ezt tenné más devizakötvényekkel is -, így egyfajta hibrid eurókötvényben fekszik az adósság, vagyis csak a forint/euró kockázatot futja a magyar állam.