A most bejelentett változtatás nyomán lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudják diverzifikálni a forrásbevonást. A kormány 2022-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 4,9 százaléka - olvasható a bejelentésben.

Eszerint az ÁKK Zrt. maximum 2,5 milliárd euróval, 5,1 milliárd euróra emelte a bruttó devizakötvény-kibocsátási keretét. Mivel ebből idén lejön a 2022. februári szamurájkötvény, az év további részére legfeljebb 4,5 milliárd euró (vagy azzal ekvivalens értékű) devizakötvényt bocsátásra marad lehetőség. Az adósságkezelő azt is hozzátette, hogy ebbe a keretbe beleszámít a zöld pandakötvény kibocsátása, valamint a befektetői igény esetén felmerülő zártkörű kibocsátások értéke.

Kapcsolódó

Az ÁKK stratégiai célja továbbra is, hogy tovább növelje az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és befektetői diverzifikációját. A magasabb keret nem veszélyezteti azt sem, hogy a teljes adósságon belül a deviza aránya a 10-25 százalék közötti tartományon belül maradjon.

Mi történhetett?

A mai bejelentést oka vélhetően az, hogy a 2022 egészére betervezett uniós források egy része valószínűleg nem érkezik be a költségvetésbe.

A jelenleg érvényes költségvetés azzal számol, hogy 2022 folyamán összesen 2362 milliárd forint uniós támogatás érkezik. A mostani bejelentés az e források részléges elmaradásának pótlására való felkészülés része lehet.

A 2023-es büdzsében megjelenő EU-s támogatások
MegnevezésMilliárd Ft
Kohéziós politikai operatív programok 2014-20201 287,8
Európai Területi Együttműködési Programok 2014-202011,5
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020155,4
Egyéb uniós programok 2014-202054,8
Kohéziós politikai operatív programok 2021-2027499,9
Egyéb uniós programok 2021-2027353,9
Összesen2 363,3
Forrás: 2022-es költségvetés

 

Az időzítést pedig az magyarázza, hogy a hétvégén megjelentek az idei és a jövő évi nagy költségvetési kiigazítás főbb bevételi szabályai, a 2023-as büdzsé tervezetét pedig ma terjeszt Varga Mihály pénzügyminisztere a Parlament elé.

Korábban már Orbán Viktor kormányfő is beszélt arról az újabb választási győzelme után az uniós kifizetések kapcsán, hogy Magyarországnak az RRF-alapon kívül is rendelkezésére állnak források, mert az ország jó gazdasági állapotban van, a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz, az nem képzelhető el, hogy Magyarország pénz nélkül marad.

 

Több dolog változatlan maradt

A tavaly decemberben elfogadott tervhez képest nincs változás abban, hogy az ÁKK Zrt. 2022-ben legfeljebb 2 milliárd dollár mértékben vásárol vissza 2023–2024-ban lejáró devizaadósságot, azok elő-finanszírozásának céljából publikus tender, valamint másodpiaci tranzakciók keretében. E visszavásárlásból 2022-ben eddig 50 millió dollár valósult meg.

A 2022-es finanszírozási eredetileg tervben 2 milliárd euró értékű devizahitel-felvétel szerepelt, a módosított finanszírozási terv legfeljebb 1 milliárd euró értékben célozza meg devizahitel lehívását, beleértve a projekthiteleket (például EIB, CEB, AIIB), a korábbi évek gyakorlatával összhangban - írta az ÁKK.

Az intézményi forintkötvény-kibocsátás terv 100 milliárd forinttal nő a korábbi tervezethez képest, kizárólag a 2022 folyamán már megvalósult, a vártnál magasabb kibocsátás miatt, az év további részében nem változik a forintkötvények kibocsátásának tervezett volumene.

Folytatják a kötvénycsere-programot, az idénre megcélzott 1 000 milliárd forintos keretösszegben, de nagyobb rugalmassággal a célzott volumenre való tekintettel, mivel a lakosság a 2024-ben és 2025-ben lejáró állampapírokat 2027-ben és 2028-ban lejáró inflációhoz kötött állampapírokra cseréli, enyhítve a 2024-25-ös lejárati csúcsokat - állapította meg az ÁKK.

Az új finanszírozási terv alapján nem változik a 2022-re tervezett lakossági értékesítés és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapír-állomány vonatkozásában kitűzött 2023 végi 11 ezer milliárd forintos cél sem.