A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a heti államkötvény-vásárlási célját 40 milliárd forintra csökkentette a múlt heti 50 milliárd forintról, ami a második 10 milliárd forintos csökkenés az elmúlt hónapokban. Az MNB-nél úgy tervezik, hogy a jelenlegi vásárlási célt legközelebb decemberben vizsgálják felül. Jelenleg az MNB monetáris politikája az egyik legszigorúbb Európában, folyamatosan emelkedik a kamat, és az eszközvásárlási programok volumene is csökken - írja a hírügynökség. 

"Sima leszállással, komolyabb piaci turbulencia nélkül kell átvészelnünk mindezt" - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a 40 milliárd forintos összeg "teljesen rendben van".

Kapcsolódó

A jegybank mennyiségi lazítási programjának határozott csökkentése ugyanakkor növeli a magyar kötvények eladási kockázatát, a visszavásárlás mennyiségének csökkentése magasabb hozamokat hozhat - mondta Dan Bucsa, az UniCredit SpA közgazdásza szeptember 16-i elemzésében. A tízéves magyar forintkötvények hozama hétfőn 3,17 százalék közelében mozgott, ez közel jár a májusi csúcsokhoz. A magyar államkötvények hozama jelenleg magasabb, mint a régiós hitelpapíroké. 

Több kibocsátást tervez a kormány

A magyar kormány azt tervezi, hogy növeli a 2029-ben lejáró, forintban denominált változó kamatozású hitelpapírok értékesítését, miután már több mint ezer milliárd forint értékben értékesített hasonló, 2027-ben lejáró értékpapírokat - mondta Kurali, aki korábban a Deutsche Bank AG magyarországi fióktelepét vezette. Ezeket a változó kamatozású kötvényeket a jegybank nem vásárolja meg a mennyiségi lazítási program keretében. 

A forinthozamok emelkedését látva az ÁKK váratlanul felülvizsgálta az idei finanszírozási tervét, és két héttel ezelőtt 4,25 milliárd dollárnyi devizakötvényt bocsátott ki, valamint 1 milliárd eurónyi kötvényt adott el. E pénzből részben azt a lyukat tömi be, amely a költségvetésben abból keletkezik, hogy az Európai Unió a jogállamisággal összefüggő aggályai miatt elhalasztja az ország járványügyi helyreállítási alapjainak jóváhagyását. Kurali szerint mintegy ezer milliárd forintnak megfelelő összeg, azaz 3,3 milliárd dollár használható fel a kiadások előfinanszírozására.

Felminősítést is volt

A Moody’s Investors Service közben felminősítette az országot, a devizaadósság besorolását a második legalacsonyabb befektetési fokozatra, a Baa2 szintre emelte. Az indoklásban a finanszírozási terv felülvizsgálata is szerepelt. 

A Moody's szerint jó döntés volt, hogy egy komoly államadóssági kérdést előrehozott az idei évre az ország, amikor rekord gazdasági növekedést könyvelhet el, miután kilábalt a koronavírus-járványból. Ez a terv ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság csökkenő pályára álljon 2023-ra. 

Magyarország még mindig gondolkozik zöld úgynevezett Panda-kötvények, vagy  jüanban denominált kötvények kibocsátásán a kínai piacon. Kurali szerint a kibocsátás értéke 1–2 milliárd jüan (155–309 millió dollár) értékű lehet.

A kötvények ázsiai piacon való értékesítése Magyarország azon stratégiáját tükrözi, hogy szorosabb kapcsolatot tartson fenn a kínai gazdasággal. Magyarország 2018-ban 2 milliárd jüannyi hároméves Panda-kötvényt adott el az előző évi 1 milliárd jüanos kísérleti kibocsátás után. Ez a kísérlet 2016-ban történt a kínai offshore Dim Sum piacon, ezzel Magyarország lett az első kelet-európai állam, amely kínai valutában bocsátott ki állampapírt.  

A külföldi fizetőeszközökben tervezett kibocsátások fokozása ellenére is az a cél, hogy Magyarország államadósságának 10-20 százaléka legyen csak devizában denominált. Az ÁKK stratégiája várhatóan nem változik meg abba az irányba, hogy átlépje a devizaadósság aránya a 20 százalékos határt.