Korábban a gyors digitalizáció miatt merült fel annak a kérdése, hogy érdemes lenne-e bevezetni a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA), miután új modern világunkban nagyon sokan veszíthetik el munkájukat a robotizáció, automatizáció miatt. Az érvelés az volt, hogy ez vélhetően olcsóbb lenne, mint annak az árát megfizetni, hogy társadalmi rétegek lehetetlenüljenek el teljesen.

(Az FNA bevezetését a finnek vizsgálták a gyakorlatban, amelynek apropóján az OECD és az IMF is készített modellelemzéseket. Ezekből általában az tűnt ki, hogy ilyen rendszert csak azokban az országokban lenne érdemes bevezetni, ahol egyáltalán nincs szociális háló. Ezekről a Napi.hu is írt részletesen, amit itt olvashat - a szerk.)

Kapcsolódó

Erre csak ráerősít a jelenlegi válság, amely szintén érveket szolgáltathat az FNA mellett. A jelenlegi járványhelyzetben ugyanis a kormányok eleve arra kényszerülnek, hogy ha úgy tetszik, ingyenpénzt osszanak álllampolgáraiknak (akár a vállalatoknak adott bértámogatásokon vagy munkanélküli segélyeken keresztül), ha nem akarják, hogy összeomoljon gazdaságuk.

A napokban Magyarországon a Párbeszéd Magyarország (PM) állt elő az alapjövedelem bevezetésének újabb tervével, amely véleményük szerint sok igazságtalanságot kiszűrne a rendszerből. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az általuk prezentált javaslat nem a tankönyvi értelemben vett FNA, sokkal inkább a garantált minimumjövedelem kategóriájába tartozna. Viszont, ami első hallásra megdöbbentő: nem tűnne úri murinak bevezetni egy ilyen rendszert, erre bőven lenne költségvetési mozgástér még a jelenlegi büdzsében is, nem beszélve arról, hogy sokaknak jelentene érdemi segítséget - legalábbis ezt állítják a párt által prezentált munkaanyag készítői.

Mit javasolna a Párbeszéd?

A Párbeszéd alapjövedelem programja 50 ezer forintot juttatna a 18 év alatti gyermekek számára (úgy, hogy a családi pótlékot kivezetnék), 100 ezer forintra egészítené ki azok jövedelmét, akiké jelenleg nem éri el ezt a szintet, minimum 150 ezer forintot biztosítana a várandós kismamák számára, és 200 ezer forintos minimálbér mellé 50 ezer forintos dolgozói alapjövedelmet adna a dolgozók számára (nettó 166 250 forint), ami egészen bruttó 510 ezer forintos keresetig növeli az alacsony és a közepes keresetű munkások jövedelmét. A kiegészítés maximum 50 ezer forint lenne, ami sávosan csökkenne a kereset nagyságától függően.

A Párbeszéd szerint a javaslat bevezetésével a háztartások 70 százaléka - Büttl Ferenc közgazdász szerint lényegében az első hét jövedelmi decilisbe tartozók - kerülne jobb helyzetbe úgy, hogy a többiek helyzete sem romlana. Ezt azzal indokolta, hogy a javaslatukat új adó bevezetése és adóemelés nélkül dolgozták ki, amelynek az alapja nem más, mint a 2021-es költségvetési törvény.

Akiknek nem lenne jobb ettől a programtól - olyan értelemben, hogy nem nőne a jövedelmük -, azok a 100 ezer forint feletti nyugdíjat kapó nyugdíjasok, a bruttó 510 ezer forint felett kereső gyermektelen felnőttek és azok, akiknek olyan biztosítási típusú ellátása van (például gyed), amelynek a folyósított összege meghaladja a 100 ezer forintot.

Egy egyedülálló kétgyermekes anyukának, ha jelenleg a garantált bérminimummal egyenlő a fizetése, azaz bruttó 210 600 forint havonta, akkor ő egyrészt egy magasabb bruttó bért fog kapni, azaz 310 ezer forint lesz a bruttója, illetve a jelenleg a két gyermek után folyósított 26 ezer forintos családi pótlék helyett a Párbeszéd javaslata alapján 100 ezer forintot kapna. Így a jelenlegi 206 648 forintos nettó jövedelme nettó 306 150 forintra emelkedne.

Egy egygyermekes család esetében, ahol a család jelenlegi összjövedelme 487 700 forint, az alapjövedelemmel 558 060 forintra emelkedne. A példában szereplő anya bruttó keresete 290 ezer forint (nettó 192 850 forint) , amihez 12 ezer forint családi pótlék jön, míg az apa keresete bruttó 410 ezer forint, aminek a nettója - családi adókedvezménnyel - 282 650 forint. A párt javaslatában az anya nettó jövedelme nettó 272 110 forintra, míg az apa jövedelme nettó 285 950 forintra emelkedne úgy, hogy utóbbiban már nincs benne a családi adókedvezmény igénybevétele, csak a gyermek után járó alapjövedelem.

A nyugdíjasok esetében minimum 100 ezer forintos nyugdíjat adnának. A 100 ezer körüli nyugdíjaknál nagyobb emeléseket adnának, a magas nyugdíjaknál pedig kicsi vagy semennyi emelést nem adnának. Hosszabb távon azonban úgy vélik, egy alapnyugdíj plusz munkanyugdíj lenne a megoldás.

Diákok esetében nagyjából a diákhitelt váltanák ki a 100 ezer forintos alapjövedelemmel.

Egy álláskeresőnél, aki már 5 hónapja keres állást és nem kapja a biztosítotti jogviszony után járó álláskeresési járadékot, a 22 800 forintos szociális támogatást váltanák ki a 100 ezer forintos alapjövedelemmel.

Miből?

Büttl a Párbeszéd javaslatának bemutatóján hangsúlyozta, hogy amikor a programot összeállították, akkor nem a jelenlegi juttatások kiváltásával számoltak, hanem a javaslatban szereplő szinteket az említett jövedelmi szintek megemelése révén érnék el. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy bár a jelenlegi egykulcsos adórendszert igazságtalannak tartják a társadalmi teherviselés szempontjából, a jelen javaslatban ennek a rendszernek a megváltoztatásával sem számoltak - azért azt megjegyezve, hogy ha hozzányúlnának az adórendszerhez, az még nagyobb mozgásteret biztosítana különféle közpolitikai programok megvalósítására. Vagyis a források ott vannak a költségvetésben - emelte ki Büttl.

A program teljes forrásigénye nettó 3389,7 milliárd forint, amelynek fedezetét négy pillér teremti meg.

  • Az első pillér a felesleges és pazarló állami beruházások és működési kiadások megszüntetése, csökkentése; ez 1432,655 milliárd forint megtakarítást jelent.
  • A második pillér a közbeszerzési túlárazások megállításából adódik; ez 710,45 milliárd forintot hozna.
  • A harmadik a progresszív gazdaságpolitika nyomán keletkező megtakarítás, amely 221,25 milliárdnyi forrást eredményez.
  • A negyedik pillér pedig a jövedelemkiáramlás miatti megemelkedő adó- és járulékbevételek összessége, amely visszacsatolás 1838,296 milliárd forintnyi forrást biztosít.

A négy pillér összesen 4202,651 milliárd forint felhasználható forrást jelent - írják a vitairatban.

A bevezetés költségei

A Párbeszéd szerint az alapjövedelem programjuk bevezetése kapcsán felmerülnek költségek is, amelyek részben átmenetiek, részben tartósak. Ilyen például a közszférában végrehajtandó minimálbéremelés forrásigénye, vagy a leállított beruházások miatt átrendeződő munkaerőpiac átmenetileg jelentkező költségei.

A program finanszírozhatóságának feltétele volt, hogy ezeket a költségeket is elbírja a rendszer. Ezek a plusz kiadások - attól függően, hogy egy vagy két éves átmenettel számoló modellről beszélünk - 343 és 635 milliárd forint között mozognak évente. A négy pillér által biztosított 4202,651 milliárdnyi forrás a 3389,7 milliárd forint nettó alapjövedelem forrásigény és 343-635 milliárd forintos éves bevezetési költség mellett 178-470 milliárd forint pozitív finanszírozási egyenleget jelent - emelik ki a szerzők.

A javaslat készítői hangsúlyozták, céljuk az volt, hogy

  • egyrészt megmutassák, ezt a programot már akár 2021-től is el lehetne indítani,
  • másrészt pedig arra is szerettek volna rámutatni, hogy nem "vagy-vagy"-okban kell gondolkodni, vagyis nem szükséges a között választani, hogy alapjövedelmet vezetünk be vagy az oktatást tesszük rendbe, illetve hogy alapjövedelmet vezetünk be vagy az egészségügyet, szociális ellátást tesszük rendbe. Van tér mindkettőre - emelték ki az anyag készítői.

A jelentős pozitív finanszírozási egyenleg pedig szerintük rámutat a program jövőbeni fenntarthatóságára, esetleges bővíthetőségére, illetve elegendő mozgásteret biztosít a jelenben a bevezetés egyéb, előre nem látható költségeinek kezelésére.