A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

A lépés megegyezik a piaci várakozásokkal, szinte minden szakértő enyhe lazításra számított, különösen Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után. A jegybank alelnöke a korábbi nyilatkozatoktól eltérően múlt héten már arról beszélt, hogy a július kamatvágás egy nyitott kérdés és 2024 hátralévő részében kettő-három 25 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető.

Kapcsolódó

Óvatos, visszafogott döntés

A monetáris tanács legutóbbi júniusi ülésén szintén 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Akkor úgy tűnt, hogy a monetáris politika egy jelentős szakasza lezárult, amely 2023 májusától egészen 2024 júniusáig tartott. Most azonban mégis van még némi mozgástere az MNB-nek az alapkamat csökkentésére, ennek oka lehet, hogy

  • az amerikai Fed már szeptemberben megkezdheti a kamatcsökkentést;
  • itthon javult a költségvetési egyenleg a költségkiigazító csomag miatt;
  • nem növekednek kellő ütemben a reálgazdasági mutatók;
  • valamint júniusban a maginfláció tovább emelkedett.

A jegybank egyébként utoljára 2022. szeptember 27-én emelte meg az alapkamatot, méghozzá 125 bázisponttal 13 százalékra, az ülést követően azonnal bejelentették az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

Erősödő piacok

A monetáris politika új szakaszában az első kamatdöntés ismét egy óvatos csökkentés lett. Ennek meghatározó okai a pénzügyi piacok stabilitásában kereshetők: az előző kamatdöntés óta a forint erősödött, a magyar állampapírpiaci hozamok és felárak csökkentek, és a nemzetközi környezet is javult

– mondta az adatokat értékelve Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója.

Kiemelte: A júniusi infláció újabb pozitív meglepetést okozott, és a költségvetési helyzet is javulni látszik az extraprofitadók megmaradásával, illetve némelyik emelésével. Összességében tehát a beérkezett friss adatok a további kamatcsökkentés mellett szóltak.

Az előző hónapban 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, az élelmiszerinfláció visszaszorult, ugyanakkor a szolgáltatási szektor árazása továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent. A következő hónapokban a bázishatások miatt valamivel magasabb inflációra számíthatunk, az Equilor várakozása szerint az éves átlagos infláció mértéke az idei évben 4,2 százalékos lehet.

A várakozások szerint újabb kamatcsökkentésre hasonlóan jó, illetve javulást mutató adatok esetében lesz lehetősége a jegybanknak, de ez benne is van a levegőben, így még további két 25 bázispontos lépésre számítunk.

A két legfontosabb kockázati esemény a Fed szeptemberben várható első kamatvágása (amit jelenleg 95 százalékos eséllyel áraznak a piacok), és a novemberi amerikai elnökválasztás. Az óvatos, türelmes lépések a jegybank részéről támogathatják mind a forintot, mind a kötvénypiacot, miközben a fejlett piacokon a monetáris lazítás szélesebb körre terjedhet ki.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint azt lehet látni, hogy lassan a legtöbb nagy jegybank kamatvágási ciklusba tud kezdeni, mely az utolsó negyedévben némileg növelheti az MNB mozgásterét.

Euró-forint helyzet

Meghatározó támaszról pattant az euró-forint árfolyama. A jegyzés tegnap délután a 389-390-es támasz-zónába csökkent, ahonnan ma délelőtt emelkedés indult, mely a kamatdöntés bejelentését követően gyorsult fel.

Ezzel az árfolyam visszakerült a csökkenő trendcsatorna alsó trendvonala fölé, a következő fontosabb ellenállási szint az 50 napos mozgóátlag 391,52-nél. Amennyiben a következő napokban áttörésre kerülne, a 30 napos mozgóátlagot célozhatja meg, utóbbi 393,79-nél húzódik jelenleg.