Augusztus végén többen jelezték a balatontipp.hu-nak, hogy szokatlan módon bezöldült a Balaton vize. A jelenséget először Keszthelynél észlelték, ami azóta tovább terjedt a szomszédos Szigligeti-medencében is, évtizedek óta nem látott algainvázió lehet a háttérben.
Három évvel ezelőtt még azt jelentette az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet, hogy a vízminőség-védelemre szánt beruházások eredményeképpen az algák mennyisége erőteljesen lecsökkent az 1980-as és '90-es évekhez képest. Most Vörös Lajos, az intézet professzora nyilatkozta a portálnak, hogy az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. Viszont ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk.
A szakember szerint az intézet 2019. augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. Az a-klorofill organizmusok felelnek a víz elszíneződéséért, bezöldüléséért.
A professzor azt is elárulta, hogy a jelenlévő fitoplanktont alkotó két faj közül, ha a cianobaktérium dominálna, már nem lehetne fürdeni a vízben. Szerencsére a Balatonban ezúttal nem ez a helyzet, mivel nagyobb részt található fecskemoszat, de elmondása szerint nem járunk messze a kritikus szinttől. Az algák mennyiségét jelző szám hirtelen megugrását azzal magyarázta, hogy a Zalán keresztül dupla annyi foszfor és nitrogén érkezhetett a tó vizébe, ami hozzájárult az algásodás kialakulásához.
Ahhoz, hogy a tározórendszerben lezajló biokémiai folyamatokat megfigyelhesse az intézet, a Kis-Balatonnal foglalkozó Országos Vízügyi Főigazgatósággal közös kutatásra lenne szükség.