Ha az egészségükről van szó, a közösségi média és az egyéb internetes források sem törték meg a magyarok orvosokba vetett bizalmát, az influencerek szavára pedig csak a megkérdezettek három százaléka ad – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) megbízásából végzett reprezentatív kutatásból.
Az álhírek terjedése alkalmazkodásra készteti a magyar hírfogyasztókat is: a 18 és 75 év közöttiek, 85 százaléka tudja mi az álhír – a „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte –, 10 százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – olvasható a kutatásban.
Az egészség témaköre közepesen fertőzött
A magyar internetezők többsége a forrás, valamint a szenzációhajhász cím alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet közepesen fertőzött területnek tartják ebből a szempontból: míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka fut bele álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk.
A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amiben tökéletesen megbízna, miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően.
Közel 80 százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek
- derül ki a kutatásból.
Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak, amit sorrendben a televízió, majd a közösségi média követ. Ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat, a felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben.
Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45 százalék az internetes hírportálokat (43 százalék).
Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről – érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60 százaléka vallotta ezt –, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek – a legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán 3 százalékuk ad.
Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (32 százalék), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság - derül az AIPM kutatásából.