Az ÁKK az új finanszírozási tervében a koronavírus-járvány hatására végbemenő kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt csökkenő lakossági értékesítést prognosztizál. Ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 000 milliárd forintra növekedjen a tavaly év végén elért 7766 milliárd forintos szintről. Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami az adósság futamidejének növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.
A közlemény szerint az új finanszírozási terv kidolgozására azért volt szükség, mert a kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggő kedvezőtlen gazdasági kilátások és a járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében tett fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 2,7 százalékáról a Konvergencia Programban szereplő 3,8 százalékra. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 289 milliárd forinttal 1601 milliárd forintról 1890 milliárd forintra emelkedett.
A 289 milliárd forinttal magasabb hiány, illetve a finanszírozás szerkezetének változása miatt az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást. Egyrészről 419 milliárd forinttal 3669 milliárdról 4088 milliárd forintra emelte a bruttó intézményi forintkötvény kibocsátások tervezett volumenét 2020 egészét tekintve. Mindezt döntően a fix államkötvény aukciók idén áprilistól bevezetett heti aukciós gyakoriságára építve, a 3 és 5 éves kötvények mellett fenntartva, és a piaci lehetőségek szerint növelve a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását.
Másrészről módosította az áprilisi tervekben szereplő 4 milliárd euró keretösszegű nemzetközi devizakötvény és devizahitel kibocsátási keretet 4 milliárd euró nemzetközi devizakötvény és 0,5 milliárd euró nemzetközi pénzügyi intézményektől igényelt hitel keretösszegre, amellyel az államadósság átlagos futamidejét és a befektetői diverzifikációt kívánják növelni.
A 4 milliárd forintos keretből már áprilisban megvalósított 2 milliárd euró devizakötvény kibocsátás után továbbra is tervben van Zöld Kötvények kibocsátása, euróban, japán jenben, és amennyiben erre lehetőség adódik kínai jüanban. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ÁKK folytatja a forint és devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését csere és visszavásárlási aukciók és másodpiaci vásárlások lebonyolításával.
Mindezeket figyelembe véve a 2020. évi finanszírozási terv továbbra is alacsonyabb bruttó finanszírozási igénnyel és bruttó kibocsátással számol, mint ami 2019-ben megvalósult. Az ÁKK április végéig kibocsátotta a tervezett piaci forint államkötvény mennyiség 30 százalékát, a devizakötvény mennyiség 50 százalékát és teljesítette a tervezett lakossági állampapír értékesítés 46 százalékát a módosított terv szerint.