2020. április 23-án került sor Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátására. Az 1 milliárd euró összegű, 6 éves futamidejű 1,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 1,45 százalékkal, az 1 milliárd euró összegű, 12 éves futamidejű évi 1,625 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 1,8 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű EUR midswap hozamát - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. A kötvénykibocsátás főszervezői a Citigroup, az ING Bank és a JP Morgan Securities pénzintézetek voltak.

A pénzügyminiszter szerint az eredményes tranzakció megerősíti, hogy a befektetők továbbra is bíznak Magyarországban, és bizakodóak a magyar gazdaság újraindítását tekintve is. Az eurókötvény kibocsátásával az állam finanszírozása még biztonságosabbá vált. A koronavírus-járvány miatt megnövekedett finanszírozási igény fedezete biztosított. A 6 éves eurókötvények kamatozása 1,125 százalék, amely euróban soha nem volt még ilyen alacsony Magyarország esetében, míg a 12 éves kötvények kamata kedvezőbb a 2017-ben kibocsátott 10 éves futamidejű eurókötvény kamatánál - közölte Varga Mihály, aki szerint a kötvények fogadtatása a jól ütemezett piacra lépésnek és az átgondolt árazási stratégiának köszönhető.

Kapcsolódó

A kibocsátás főbb adatai:

Összeg: EUR 1 milliárd
Lejárat: 2026. április 28.
Kupon: 1,125 százalék p.a.
Kibocsátási ár: 99,116 százalék
Hozamfelár: A 2026. augusztus 15-én lejáró német kormánykötvény (Bund) + 188 bázispont (145 bázispont az euró midswap felett)

Összeg: EUR 1 milliárd
Lejárat: 2032. április 28.
Kupon: 1,625 százalék p.a.
Kibocsátási ár: 97,757 százalék
Hozamfelár: 2030. február 15-én lejáró német kormánykötvény (Bund) + 226 bázispont (180 bázispont az euró midswap felett)

A kötvények iránt jelentős volt a befektetői érdeklődés. A túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (MS + 160 bázispont, illetve MS + 195 bázispont) 15 bázisponttal szűkebben sikerült árazni - írta az ÁKK közleményében. A befolyó összeget az ÁKK általános finanszírozási célokra fogja felhasználni.

A kormány adósságkezelői céljai változatlanok: az államadósság finanszírozásában továbbra is a belföldi forrásokra helyezzük a hangsúlyt, míg a külföldiek arányát hosszú távon csökkenteni kívánjuk - írta közleményében a tárcavezető. Ezt mutatja, hogy míg 10 évvel ezelőtt az adósság fele külföldi devizában volt, a kibocsátás hatására hozzávetőlegesen 17,7 százalék lesz a központi költségvetés adósságának deviza aránya.

A pénzügyminiszter szerint a koronavírus-járvány okozta világgazdasági bizonytalanságokra tekintettel Magyarországnak az az érdeke, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon. A mostani kötvénykibocsátás az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői összetételt is javítja.