Viccnek minősítette a 16 százalékos kamatadót kiegészítő hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója, a Bankszövetség korábbi elnöke az ATV-nek adott interjújában. Ha a kormány emelni akarja a tőkejövedelmek adóját, azt persze megteheti, de ez esetben le kellene mondania a 16 százalékos egységes adókulcsról, amit el akar kerülni. Bizonyára ezért választotta inkább azt a komikus megoldást, hogy a 22 százalékos adó kivetése helyett a 16 százalékos kulcsot megfejelte egy világon sehol nem látott tőkejövedelem-ehóval.
Az interjú utolsó részében az önkormányzatoktól az államhoz került adósságokra kivetendő hétszázalékos adóról volt szó. Ennek bevezetését azzal indokolja a kormány, hogy az állam megbízhatóbb adós, mint a helyhatóságok, ezért mérséklődik a pénzintézetek kockázata ezekkel a tartozásokkal kapcsolatban. A kormány emellett korábban hangsúlyozta, hogy a pénzintézetek már leírták ennek az adósságnak egy részét, miután az kockázatos követelésként nehezedett rájuk - emlékeztetett a Wall Street Journal.
Ez bizony csőd
Felcsuti szerint azonban ez a meccs nincs lefutva. Ha ugyanis nagyon szigorúan értékeljük ezt az elképzelést, ha a bankok igazán kemények akarnak lenni, akkor a tartozásokra kivetett adó felveti a szelektív államcsőd lehetőségét. Ez utóbbi egy technikai meghatározás arra, amikor az állam nem fizeti vissza teljes egészében az adósságát. A fogalom szempontjából majdnem mindegy, hogy minek nevezik a levonást. Érdektelen, hogy az állam általános fizetésképtelenségének része-e egy bizonyos fajta adósság lefaragása, vagy hogy adó formájában tartják vissza a törlesztés egy részét.
A lényeg az, hogy ha van egy állami tartozás, mondjuk 100 forint, és a kormány úgy gondolja, hogy ebből csak 93-at fizet vissza, akkor bizony a szelektív államcsőd állapotába kormányozza magát. Felcsuti konzultált régi banki kollégáival az ügyről, amelynek alapján úgy tudja, erről az adóról nagyon kemény tárgyalások folynak a bankszakma és a kormányzat képviselői között.