Tragikusra sikerült az augusztusi költségvetés: a múlt hónapban egész pontosan 414 milliárd forinttal szállt el a mérleg, miután a költségek meredeken kilőttek, cserébe a bevételek jócskán visszaestek. Az államháztartás központi alrendszere augusztus végéig egész pontosan 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, miután a nyár utolsó hónapjában 414,3 milliárd forintos mínuszt produkált a költségvetés. A júliusi teljesítményhez képest több mint 600 milliárdos volt a visszaesés.

Mindeközben az augusztusi hiány átlépte a 2800 milliárdos lélektani határt, ugyanis az előirányzat 2514 milliárd forint volt, ugyanakkor tavaly augusztusban már bőven 3200 milliárd forintos mínuszban járt az államháztartás. 

Kapcsolódó

Amivel végül a Pénzügyminisztérium magyarázta a bizonyítványt, azaz árnyalta az augusztusi számokat: 

  • az adóbevételek, ezen belül is különösen az áfabevételek szezonalitása miatt ekkor kevesebb állami bevétel érkezik;
  • augusztusban a tanévkezdés miatt hagyományosan „duplán” érkezik a családi pótlék az arra jogosultakhoz, egyszer augusztus elején, majd a szeptemberi juttatás előre hozva augusztus 20. után, ami ideiglenesen szintén „megviseli” a költségvetést;
  • a nyár utolsó hónapjában a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint tavaly ilyenkor, összesen 52 milliárd forintot;
  • idén augusztusban nyugdíjra és gyógyító-megelőző ellátásra is több pénz ment el, mint 2023 augusztusában: nyugellátásokra 4281,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1781,6 milliárd forintot fordított a kormányzat az év első nyolc hónapjában;
  • a tárca adatai alapján augusztus végéig 673,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 086,3 milliárd forintot tettek ki.

Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetési hiánnyal kapcsolatban elmondta: elkötelezettek az államadósság visszaszorításában, a hiányt idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra pedig 3 százalékra csökkentik. A héten Orbán Viktor is megszólalt a költségvetési hiánnyal kapcsolatban: a miniszterelnök szerda délelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén arról beszélt, hogy Magyarországnak tartósan 3 és 6 százalék közti gazdasági növekedést kell produkálnia.

Hazánknak a mostani helyzetben az a feladata, hogy megfogalmazza, mi az a gazdasági semlegesség – szabta szintén tennivalóul a kormányfő, akinek az is meggyőződése, hogy Magyarország évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat. Mint kiderült, a gazdasági semlegesség Orbán Viktor szótárában azt jelenti, hogy amennyiben kettéválik a világgazdaság, akkor is lesznek érintkezési pontok a két blokk, a Nyugat és a Kelet között, és mi ott leszünk.

A gazdasági semlegesség legfontosabb alapelvei Orbán Viktor szerint, hogy: 

  • mi döntjük el, kivel üzletelünk;
  • azzal üzletelünk, akivel a leginkább megéri;
  • csak a saját értékeink alapján tárgyalunk;
  • minden égtáj felé tájékozódunk;
  • továbbá a gazdasági semlegességnek része a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai, illetve az energiasemlegesség is.

A gazdasági semlegesség politikája még alakul, ám az Orbán Viktor szerint már most biztosan látszik, hogy az EU megrekedt egy 0-3 százalékos növekedési sávban, Magyarországnak azonban ennél feljebb, a már említett 3 és 6 százalék közé kell kerülnie. A miniszterelnök optimista: mindez már jövőre megtörténhet, 2026-ra pedig már a sáv felső szélén lesz az ország. Magyarország azonban nem tud a külföldi tőke bevonása nélkül a kívánatos növekedési sávba kerülni.

A kormány minimálbér számítása is megérkezett

A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – közölte egy csütörtöki rádióinterjúban a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor arról is beszélt, hogy hamarosan megjelenik a kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) jogosult a minimálbértárgyalások végrehajtására. Ezen felül a jogszabály tartalmaz majd egy referencia értéket, hogy 2027. január 1-ig milyen szintet érjen el a minimálbér. A munkaadókat és munkavállalókat képviselő szervezetek döntését a kormány elfogadta, így a referencia érték a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lesz, ami 2027-re a 350-400 ezer forintos sávban fog megállni. Czomba Sándor azt is jelezte, hogy a mostani 266 800 forintos minimálbér alapján a 2027-re kitűzött célt évente 11-12 százalékos emelésekkel tudják elérni. Azonban azt is mindig meg kell vizsgálni, hogy mi a helyzet a GDP-vel, az inflációval, valamint a termelékenység növelésével. Kiemelte, a kormány adatokkal segíti a tárgyalásokat, de alapvetően a munkaadói és a munkáltatói oldalnak kell megegyeznie, és azt a kormány jogszabályba önti.

Optimista pesszimizmussal vágott a jegybank

A héten nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágása. Kedden ugyanis huszonöt bázisponttal 6,50 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybank és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitték lejjebb. A lépés megegyezik a piaci várakozásokkal, szinte kivétel nélkül minden szakértő enyhe lazításra számított. A Monetáris Tanács legutoljára július 23-án csökkentette 25 bázisponttal 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot.

Az augusztusi inflációs adat pozitív meglepetést hozott, és a Fed is a felfokozott várakozásoknak megfelelőt lépett az előző héten. A viszonylag kedvező nemzetközi környezetben ezt meg lehetett tenni, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tűnik az óvatos kommunikáció, mivel a forint euróval szembeni árfolyama az utóbbi időszak kereskedési sávjának gyengébb felében ragadt

– kommentálta a kamatvágás hírét Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

Azt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta el az alapkamat csökkentésének hátteréről a bejelentést követő szerdai sajtótájékoztatón: 

  • hogy augusztusban csökkent, és ismét a toleranciasávba mérséklődött az infláció, ami megkönnyítette a jegybank döntését;
  • mindez számokban kifejezve úgy fest, hogy az augusztusi inflációs adat alapján éves alapon 3,4 százalékra csökkent az áremelkedés átlagos üteme, az előző hónaphoz képest stagnáltak a fogyasztói árak;
  • az inflációs adat tehát a jegybanki célsávon belül van, közel az MNB által kitűzött konkrét célhoz;
  • az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is csökkentett a kamaton, ráadásul 50 bázisponttal mérsékelték az alapkamatot;
  • eközben az Európai Központi Bank is kamatot vágott, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 3,50 százalékra;
  • az ország kockázati megítélése bár csak enyhén, de javult;
  • mindeközben fokozatosan javult a fogyasztók bizalma a gazdasági szereplőkkel szemben, ez a jegybank szerint a háztartási fogyasztás fokozatos növekedésére is lehet számítani;
  • a befektetői hangulat is enyhén javult az előző kamatdöntés óta.

„A változékony pénzügyi piaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek újbóli
 fokozódása és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos,
türelmes megközelítést tesznek szükségessé” – teszi hozzá a jegybank helyzetértékelése.

A kamatdöntés bejelentését követően kismértékben gyengült a forint, de a háttérbeszélgetés alatt visszakorrigált, összességében nem mutatott nagyobb elmozdulást.

Még öt fontos gazdasági hír a hétről:

  1. Hat-nyolc órás őszi áramszünetekre figyelmeztet az E.On, miután nagyüzemben zajlik a hálózatfejlesztés és karbantartás.
  2. Új utak után nézett Lázár János építési- és közlekedési miniszter, hogy megvalósulhassanak a kívánt hazai vasútipálya-felújítások.
  3. Vége a jelölt-vezérelt munkaerőpiacnak, nem most érdemes felmondani. 
  4. Miután szép summát kaptak kedden a Prémium Magyar Állampapír-befektetők, héten második felében az is kiderült, hogy alacsonyabb kamatra váltanak a lakossági állampapírok: októbertől alacsonyabb kamatozással megy tovább a Fix Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz.
  5. Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője az Indexnek adott exkluzív interjújában a Tisza párt pénzügyeibe is betekintést engedett, ahogy egy rejtélyes üzletemberről is beszélt, aki a párt finanszírozása mellett annak elnökét mint márkát is, professzionálisan építi.

Külkereskedelmi, turisztikai adatokat közöl a KSH

Hétfőn a turisztikai szálláshelyek augusztusi forgalmának adatait, és az ipari termelői árak augusztusi alakulását közli a KSH. Júliusban a turisztikai szálláshelyeken 2,4 millió vendég 6,6 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,1, a vendégéjszakáké 2,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. 

Kedden a külkereskedelmi forgalom júliusi második becslését, és a kormányzati szektor második negyedévi és első hathavi egyenlegét publikálja a KSH.

A szeptember 5-i előzetes adatok szerint júliusban az export euróban számított értéke 4,3, az importé 7,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 362 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,2 százalékkal alacsonyabb, az importoldalon 3,7 százalékkal magasabb volt az előző havinál. Júliusban a kivitel értéke 11,8 milliárd eurót (4615 milliárd forintot), a behozatalé 11,5 milliárd eurót (4536 milliárd forintot) tett ki. A kivitel 73, a behozatal 70 százalékát az EU tagállamaival bonyolította le Magyarország.

A kormányzati szektor 2024. első negyedéves hiánya az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb. A kormányzati szektor bevétele 7952 milliárd, kiadása 9020 milliárd forint volt. A bevételek 758 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedtek. A kiadások 146 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal nőttek a múlt év első negyedéhez mérve.

Pénteken az ipari termelés augusztusi első becslése jelenik meg. Júliusban az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A nyers és naptárhatással korrigált adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2023 júliusában. A feldolgozóipari alágak közül hétben nőtt, hatban viszont visszaesett a termelés.

Orbánék nagy kockázatot vállalnak - ránk tapadnak az oroszok?

2027-re készülhet el a százhalombattai finomítót Szerbiával összekötő olajvezeték, amelyen keresztül a szerb NIS olajvállalat orosz kőolajat tudna vásárolni közvetlenül a Barátság kőolajvezetéken keresztül. A szakértő szerint a Barátság kockázata politikai és technikai értelemben is nagyon nagy, ráadásul az orosz olajról való magyar leválást is megnehezítheti a beruházás.

A részletekről ITT írtunk bővebben.