Bár a jegybanknál értenek a dolgozók a pénzügyekhez, ott is tartottak edukációs kampányt, hogy ne szoruljon vissza a nyugdíjpénztári megtakarítás. Egy fiatal kolléganő azonban hiába kapta alanyi jogon a juttatást, csak hosszas rábeszélésre volt hajlandó belépni - mondott el egy érdekes történetet Szolnokiné Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető szakértője a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján. Ugyanez a fiatal kolléganő - bár az MNB dolgozói értenek a pénzügyekhez - elmondta, ha nem kapná a juttatást, saját maga nem takarékoskodna a nyugdíjra, mert annyi más mindenre kell a pénz.
Az OECD 2018-as felmérése szerint az anyagi helyzet folyamatos javulása miatt lehetne takarékoskodni, de a többletjövedelmet inkább fogyasztásra használták fel. A tőkemegtakarítások sem nőttek a háztartásoknál. Ahogy javul a helyzet, egyre lazábban kezelik a háztartások a pénzügyeiket, nem nézik, van-e valamire pénzük, ha igényük van rá, megvásárolják.
Kapcsolódó
Nincs vésztartalék
A háztartások jelentős része még egy hónapot sem húzna ki a megtakarításaiból. A pénzügyi céllal rendelkező háztartások aránya is csökken. Általában a 30-49 éves, felső fokú végzettségű és magas jövedelmű háztartásoknak vannak céljaik, és ők a legtudatosabbak pénzügyileg is. A fő célok között van a gyerekek támogatása, az autó- és a lakásvásárlás. A nyugdíj csak az ötödik helyen áll egy sorban az adósságrendezéssel és az utazással.
Pedig a teljes lakosság csupán 8 százaléka biztos abban, miből fog megélni nyugdíjasként, 35 százalék nem biztos benne. A nyugdíjas kor finanszírozását tekintve egyre nagyobb a bizonytalanság, az állami nyugdíj iránti bizalom csökken, egyre többen tervezik, hogy a nyugdíj mellett is dolgozni fognak. Minél fiatalabbak, annál kevésbé bíznak az állami szerepvállalásban, és egyre nagyobb a bizonytalanság is. Ennek ellenére a tücsök és hangya szemléletből a tücsök a népszerűbb, felélik az emberek a tartalékaikat - mondta Szolnokiné Pap Judit. A szakértő szerint azért nincs javulás az attitűdben, mert a családban is ezt látják a fiatalok. Fontos lenne épp ezért, hogy a fiatalok tanuljanak a pénzügyekről.
Órakeret kellene az iskolákban
Számos iskolai kiadványt, programot indítottunk a fiatalok számára, de a mozgásteret kibővítené, ha az akkreditált tankönyveket a Nemzeti Alaptanterv alapján az iskolák is használnák, kapnának órakeretet - mondta a konferencián Merényi Zsuzsanna, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója. Az alapítvány tankönyveiben a diákok a családi költségvetésről, a különböző pénzügyi termékekről van szó, az öngondoskodás, a nyugdíjas évekről való gondoskodás is megjelenik a tananyagban.
Ismeretterjesztő kiadványok is vannak, a digitális fejlesztések pedig még újabb lehetőségeket nyitnak meg a diákok elérésében. A Pénz7 egyhetes programja során több mint 1200 intézményt és 203 ezer diákot érnek el. Az idei évben a program a megtakarításokról és a befektetésekről szól.