Nem hozott szignifikáns különbséget az elmúlt év a hazai reklámszektorban az előző esztendőkhöz viszonyítva, most is az állami kasszából ment el a legtöbb reklámra - derül ki a kelet- és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló CANnual Report most megjelent ötödik kötetéből.

Az állami szereplők milliárdos reklámköltéseinek a mértéke azért is szembeötlő, mert többek között a legnagyobb hirdetők éves rangsorában az ötödik helyen álló Magyar Telekom 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra, mint a Miniszterelnöki Hivatal 2018-ban.

Kapcsolódó

Az elmúlt öt évben jelentős változások zajlottak le a hazai reklámiparban. Ebben a szektorban a közel hét esztendős böjttel felérő gazdasági válság után 2016-ban volt először tapasztalható fellendülés. A hirdetői bizalom azonban még később állt helyre és csak 2017-től emelkedtek a költéseik, valamint ezzel párhuzamosan a marketing büdzséik is.

A gyógyszer és a kereskedelmi szektorok hagyományosan jól tartották magukat, illetve még erősödtek is a recessziós időszakokban, de messze nem tudtak olyan jelenlétet elérni, mint az állam közeli cégek.

Jelentős átrendeződésen ment át öt esztendő alatt a digitális költések volumene és iránya is. Először 2015-ben előzte meg a digitális hirdetésekre fordított összegek mértéke a tévés reklámköltéseket. Ráadásul négy éve még döntően a magyar médiatulajdonosoknál maradt a legnagyobb bevétel az online felületeken elköltött milliók után. Ez alig két év alatt átalakult. 2017-ben már több mint a hirdetési büdzsék felét a Google és Facebook vitte el.

A nyomtatott sajtó, a rádió és a közterület nem mutatott élénk forgalmat 2014 után sem. Jellemzően ezek a szegmensek vagy stagnálnak, vagy mérsékelten emelkednek, amit jelentős mértékben befolyásolja az állami hirdetők szerepvállalása.