Nem megugrott, hanem tovább csökkent az állampapír-vásárlási kedv a lakosság részéről a kötelező ajánlólevél kiküldését követően. Ennek ellenére továbbra is a kormányzat által kibocsátott értékpapírok vannak többségben a lakosságnál, a teljes értékpapír-állomány 53 százalékát ezek teszik ki. Ezt követik a sorban a befektetési jegyek (36,5 százalék), tőzsdei részvények (7,7 százalék) és végül az egyéb kötvények (2,8 százalék).

Magyar állampapírokba decemberben kicsit több mint 109 milliárd forint új forrás került, ami nem túl magas ahhoz képest, hogy a bankok az összes ügyfelüknek kiküldték a levelet, amelyben arra ösztönözték őket, hogy vásároljanak állampapírt, mert az egy kamatadómentes befektetési forma. A bankszámlákra mindeközben 375 milliárd forintnyi friss pénz került, ami az állampapírba fektetett összegnek közel 3,5-szerese.

A dokumentumban még 14-15 százalékos állampapírhozamok szerepeltek, amelyek decemberben már elérhetetlenek voltak. A magasan kamatozó Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) konstrukciók forgalmazása novemberben zárult le.

 

Az állampapír-állomány a decemberi 12 554 milliárd forinttal történelmi csúcson volt, azóta azonban elindult egy lejtmenet: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) forgalmazási adatai szerint nem fogynak jól a termékek. Az elmúlt öt hétben legjobban a PMÁP papírt vette a lakosság. Nem véletlenül, hiszen a papírból a 9,9 százalékos – egyébként is sokkal alacsonyabb – elérhető hozam csak a február hatodikáig megvásárolt papíroknál érhető el. A negyedik, illetve ötödik héten 33, illetve 43,2 milliárd forint volt az ezekből értékesített mennyiség.

A januári ÁKK adatok azonban egy sokkal pozitívabb képet mutatnak: számításaink szerint 269,2 milliárd forinttal bővült az állam által kibocsátott értékpapír-állomány.

Viszlát magas hozamok

A tavalyelőtt hirtelen magasba szállt infláció meghozta a magas kamatokat és hozamokat is az állampapírpiacon, jócskán megnövelve az állami költségvetés kiadásait és elsősorban a lakosság által elérhető hozamokat. Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy a legnehezebb időszakban a 10 éves lejáratú piaci, tehát bárki által vásárolható államkötvény hozama is 10 százalék volt, így ezt egy évtizedre be lehetett biztosítani.

Erről akkor is lehetett sejteni, hogy jó lehetőség, mivel feltételezhető volt, hogy az infláció és a magas kamatok kora nem tart sokáig, így az időszak nagy részében ennél lényegesen kisebb lesz az elérhető hozam. Az intézmények számára is vásárolható kötvényeknél ez már rég így van: a 10 éves hozam már csak 6 százalék körüli, a lakossági állampapíroknál pedig most érkezett el az a pont, amikor búcsút kell mondani a közel 10 százaléknak (kivétel a babakötvény, ami kiskorú gyermekünknek vásárolható, meghatározott feltételekkel: ott még az idei évre egyes esetekben 20 százalék is elérhető).

Mi kell az állampapír helyett?

A banki kötvények népszerűek voltak decemberben is, újabb 22 milliárdod forintot helyezett el a lakosság, amivel az állomány 626,2 milliárd forintra ugrott. A befektetési alapokba helyezték el a legtöbb pénzt az ügyfelek, ezekbe egy hónap alatt közel 213 milliárd forint új pénz került, amivel az állomány 8 136,7 milliárdos csúcsra rúgott.

Nemcsak a kötelező levél kiküldésével próbálta állampapír vásárlására ösztönözni a lakosságot az állam, hanem a szociális hozzájárulási adó (szocho) befektetésekre való bevezetésével is. Tavaly júliustól ugyanis a 15 százalékos kamatadó mellé 13 százalékos szocho fizetési kötelezettség is fizetendő a befektetések hozama után.

Ennek ellenére a lakosság jó része a banki, pénzpiaci és tőzsdei befektetéseket preferálja az állampapírokkal szemben, a tavalyi második félévben fej-fej mellett haladt a két nagy értékpapír-kategória:

  • állampapírok: 940 milliárd forint,
  • befektetési alapok: 935 milliárd forint.

Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat is szívesen vettek a magyarok: a háztartások részvényállománya is történelmi csúcson volt 2023 végén, 1 577,5 milliárd forintos zárással. Ehhez bár 30 milliárddal hozzájárult a kisbefektetők részvényvásárlása, az árfolyam-emelkedés sokkal nagyobb részt tett ki ebben az időszakban.