Nemrég kiderült, hogy a tavalyi évben átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatsor nemcsak a banki és telekommunikációs áremeléseket határozza meg, hanem sok más mellett az inflációkövető állampapírok kamatát is módosítja. Utóbbinak most örülhetünk, legalábbis az, aki már korábban vásárolt ilyen értékpapírt.

A gyerekesek örülhetnek

Két államkötvényt is pozitívan érint a változás. Az egyik ilyen a Babakötvény, amelynek kamata az előző évi átlagos infláció 3 százalékkal növelt értéke. Ez azt jelenti, hogy február elsejétől az eddigi 17,5 százalékról 20,6 százalékra nő az állam által fizetendő kamat. Ez 1 millió forintos tőkénél 31 ezer forintos pluszt fog jelenti a szülőknek.

Fontos, hogy ez csak a 2015. február elsejétől született gyermekekre vonatkozik, a 2014-es kötvény kamatfordulója ugyanis decemberre esik, így nekik még várniuk kell az emelt hozamra, ők a fenti példát folytatva 175 ezer forintot fognak készhez kapni a jövő évi kamatfizetéskor, míg a szerencsésebbek 206 ezret.

Van egy másik joker

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamata is jelentősen, 3,1 százalékkal emelkedik. Sorozatonként eltérő lehet a kamatprémium összege, emiatt a kamat mértéke is más és más lesz, sőt az átárazódás is különböző időpontokban fog történni.

Kapcsolódó

Sokakat érinthet ennek a változása, ugyanis a tavaly év végi, mintegy 10 ezer milliárd forintos lakossági állampapír közel 70 százaléka PMÁP. Az utolsó pillanatban ráadásul roham is indult a 2033/I sorozat megvásárlásáért (összesen 780 milliárd forintért értékesítették), hiszen a jelenleg kapható 2032/I jelenleg csak fix 9,9 százalékot fizet. Utóbbi ugyanis az első évben nem veszi figyelembe az inflációt, azt csak a második évtől használja a kamat számításakor. Nem véletlenül, hiszen a következő évben valószínűleg – legalábbis a várakozások szerint – nem lesz akkora az éves átlagos infláció.

Azok a legszerencsésebbek, akik még a 1,5 százalékos kamatprémiumos papírból vásároltak be, az ő kamatuk ugyanis a kamatfordulótól 19,1 százalékra nő. Ha ellenőrizni szeretné, hogy az ön papírja mi alapján fizet, akkor a befizetésről szóló bizonylaton, vagy a kincstár elektronikus felületein egyszerűen megnézheti, mi a kamatmegállapítás módja.

Kinek kell az állampapír?

Tavaly január-februárban lett nagyon népszerű az állampapír a lakosság körében, elsősorban a magas kamatok miatt. A hasonló kockázattal rendelkező befektetések közül nem túl sok tudott szembeszállni a kétszámjegyű hozammal.

A számok is erről tanúskodnak: a jegybank adatai szerint 2022 utolsó negyedévében 425 milliárd forintért vásárolt állampapírokat a lakosság, 2023 első negyedében ennek majdnem a dupláját, 813,5 milliárdot adtunk kölcsön az államnak.

Aztán ez a lelkesedés alábbhagyott, tavaly július és szeptember között ismét kicsivel 400 milliárd forint feletti összeggel bővült a háztartások által vásárolt államkötvények állománya. Mindez annak ellenére történt, hogy az Orbán-kormány foggal-körömmel harcolt azért, hogy a lakosság ne a bankokba tegye a pénzét, hanem az államkasszába. Ezért vezették be a szociális hozzájárulási adót a befektetések többségére tavaly júliusban, így már csak néhány konstrukció mentesül a kamat-, és szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ezekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Ha ez még nem lett volna elég, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arra kötelezte a bankokat, hogy december végéig küldjenek ki egy levelet arról, hogy mekkora hozamot lehet elérni az egyes állampapírformákkal. A minisztérium egyébként úgy fogalmazott, hogy a lakosságnak azért kell kézhez kapnia ezeket a leveleket, hogy tanulmányozni tudja megtakarításának értékmegőrzésését segítő információit, valójában inkább arról volt szó, hogy állampapír vásárlására ösztönözzék a lakossági ügyfeleket.

Ilyen állampapírok vannak most

Legnagyobb kamatot jelenleg a babakötvények biztosítanak, annak értéke ugyanis az infláció plusz három 3 százalékban került meghatározásra. Ez jelenleg évi 17,5 százalékpontos kamatot biztosít a kötvény vásárlóinak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a futamidő ezeknél sokkal hosszabb, akár 19 év is lehet, illetve a kamatozás is változó.

A további állampapírok kamata és futamideje az ÁKK jelenlegi adatai szerint a következők:

  • FixMÁP 2027/Q1: 7 százalékos fix kamat (3 éves futamidő)
  • BMÁP 2029/N: 3 havi DKJ aukciók + 1,5-2,5 százalék – kb. 8 százalék (5 éves futamidő)
  • BMÁP 2027/N: 3 havi DKJ aukciók + 1,5-2,5 százalék – kb. 9 százalék (3 éves futamidő)
  • MÁP+: 3,5-6 százalékos fix, lépcsős kamatozás, 5 éves futamidő (5 éves futamidő)
  • PMÁP 2032/I: fix kamatozás, majd változó – infláció + 0,5-1 százalék (9 éves futamidő)
  • EMÁP 2026/U: 3 havi Európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) alapján kamatozik, kb. 4 százalék (3 éves futamidő)
  • 1MÁP: 6,5 százalékos fix kamat (1 éves futamidő)
  • KTJ: 6,5 százalékos fix, lépcsős kamatozás (1 éves futamidő)
  • KTJ II.: 6,75 százalékos fix, lépcsős kamatozás (2 éves futamidő)

Január 8-tól került a forgalomba a megújult konstrukcióval rendelkező Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) és a teljesen új Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) papírok. Ezzel párhuzamosan csökkentették az Egyéves Magyar Állampapír (EMÁP) és a Kincstár Takarékjegyek (KTJ, KTJ II.) kamatát, méghozzá úgy, hogy azok a FixMÁP kamata alatt maradjanak. A változásokról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben, amelyet itt olvashat el.