Július végén váratlanul felfüggesztették az addig kapható 5 és 8 éves lejáratú inflációkövető állampapírokat, helyettük egy 9 és fél éves lejáratút kínálnak, amelynek 0,25 százalékos kamatprémiuma a korábbi 5 éves papíréval egyezik meg. A korábbi, magasabb, 1 százalékos infláció fölötti kamatprémium, amelyet a 8 éves papír kínált, megszűnt.

Magasan a legjobb egyelőre

A jelenlegi, éves szinten is 15-20 százalék közötti infláció mellett ez érthető is, hiszen így minden más állampapírhoz képest magasabb lesz a kamat a 2025 januári kamatfizetésig, amikor az idei év inflációja utáni, várhatóan 17-18 százalékos kamatot fizetik. A diszkont kincstárjegyek hozama alapján megállapított kamatozású Bónusz állampapír addigra vélhetően már mélyen egyszámjegyű kamatot fizet (most 11,92 százalék a kamata).

Hosszú futamidő

Mindazonáltal a 10 éves futamidő sokakat elriaszthat, mert ez igencsak hosszú táv. Az állampapírokat persze a lejárat előtt elvileg bármikor el lehet adni, az államkincstár árfolyamot jegyez rájuk, ennek szintje azonban tetszőleges lehet (szemben a MÁP+ kötvénnyel, amit most 5 százaléknál is alacsonyabb hozam mellett kell megvennie a kincstárnak, megvonva az államtól ezt az olcsó finanszírozási lehetőséget). 

A gyakorlatban nem valószínű, hogy ne jegyezne elfogadható áron a kincstár, ugyanis nyilván cél a befektetői bizalom fenntartása, a hosszabb lejáratú papírok népszerűségének növelése. A jövő januári és a 2025. januári kamat olyan magas lesz, hogy szinte bármilyen, a gyakorlatban szóba jöhető árfolyamot elbír, ha valaki a 2025-ös kamatfizetés után adja el, ezt érdemes is lehet akkor megfontolni.

Rövidebb lejáratok

A probléma később jelentkezhet: ha sikerül a jegybanknak az inflációt a 3 százalékos célra visszaszorítani, akkor a kötvény csak 3,25 százalékos kamatot fizet. Ez már nem feltétlenül lesz a legjobb a piacon, így előfordulhat, hogy valaki a későbbiekben akarja eladni a kötvényt, és csak nyomott árat kap érte az eleve szerény akkori a kamat mellett. Ha valaki fél ettől a lehetőségtől, rendelkezésére állnak most sokkal rövidebb lejáratú papírok, persze alacsonyabb kamat mellett, mint az inflációkövető papíré.

Ezek az egyéves magyar állampapír és a kincstári takarékjegy, utóbbi 1 és 2 éves futamidővel kapható. Az egyéves papírok kamata 9 százalék, a kétéves takarékjegyé 9,50 százalék. Persze egyéves időtartamon még magasabb lesz az inflációkövető papír hozama vélhetően akkor is, ha egy év múlva eladjuk a kincstárnak, két év esetén ez már bizonytalanabb, mivel 2025 januárjától már a 2024-es infláció után fizet a papír, ami akár 5-6 százalékig is lecsökkenhet.

Köztes lejáratok, nem csak lakossági papírok

Ha valaki két évnél hosszabb, de 9 évnél rövidebb befektetést szeretne fix hozammal, a lakossági papírok közül választhatja a MÁP Pluszt 5 évre 4,95 százalékos hozammal: ez most nem tűnik vonzónak. Ugyanakkor megvehetjük az intézmények számára is elérhető állampapírokat is, egyetlen dologra kell csak figyelni: hogy az adott papír kibocsátási dátuma ne 2019 júniusa előtti legyen, mert akkor még 15 százalékos kamatadót is kell fizetni.

Kicsit kevesebb mint 6 éves lejáratra megvásárolhatjuk a 2029/A államkötvényt, 7,01 százalékos hozam mellett. A papírt 2020-ban bocsátották ki, így már adómentes. Bő 4 és fél éves lejáratra megvehetjük a tavalyi kibocsátású 2028/B kötvényt, 7,50 százalékos hozam mellett. A döntést persze itt is nagyban befolyásolja, hogy valaki mekkora inflációra számít a következő években (elvileg 3 százalék alatti is lehet, volt ilyen évekig), és mennyire bízik abban, hogy viszonylag kedvező árfolyamon adhatja el az inflációkövető papírt lejárat előtt.

Állampapír euróban

Végül említsük meg az eurós állampapírt (Euró Magyar Állampapír). Ez 3 éves lejáratú, változó kamatozású, amely a 3 hónapos EURIBOR mutatóhoz kötött. A gyakorlatban az Európai Központi Bank mindenkori alapkamatától nem jelentősen eltérő kamatra számíthatunk, ami most értelemszerűen sokkal kisebb, mint a forinté.

Valamekkora különbség vélhetően egészen az eurózónához való csatlakozásunkig fennmarad, de az infláció visszaszorulása után jóval kisebb lesz, mint most. Ha valaki a közös európai fizetőeszközben takarít meg (vagy abban is), ajánlható a papír, euróban kedvezőnek tekinthető a hozam.