A legfontosabb piaci mutatónak tekintett 10 éves állampapírhozam immár 7 százalék alá csökkent, miközben tavaly ősszel még 11 százalék volt. Ezzel még mindig a legmagasabb szintet képviseli az EU-n belül, azonban már nincs olyan távol a az utána következőtől (a román  10 éves hozam 6,54 százalék). A piac így egyre inkább beárazza, hogy az infláció 1-2 éven belül visszatér a jegybanki célsávba, és ezt a kamatok is követni fogják.

Magas kamat

A lakossági állampapíroknál más a helyzet. Már sok éve kapható inflációkövető állampapír, és amíg alacsony volt az infláció, nem volt extrém magas hozama, de miután a hazai infláció páratlanul magasra szökött, és még egész éves szinten is meghaladja a 15 százalékot, az erre még prémiumot fizető, és ezt nevében is hordozó inflációkövető papír, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) így igen kedvező kamatot fizet.

Már a tavalyi év után sem alacsony a kamat: az 5 éves lejáratú papíré 14,75 százalék, a 8 éves lejáratúé pedig 15,50 százalék. Ez a havi alapon számolt 20 százalékos inflációhoz képest nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy ezt a kamatot jövőre kapjuk meg az akkori kamatfizetésig fennálló időszak után, és addigra bőven 10 százalék alatti inflációt ígérnek, már egész más a helyzet. 

Ajándék év

Ami azonban külön ajándéknak tűnik: a jövő évi kamatot, melyet 2025-ben fizetnek ki, az idei éves infláció alapján számolják, ami várhatóan 17-18 százalék körül alakul. Ez a prémiummal együtt különösen magas lesz, figyelembe véve, hogy a jövő évi várható inflációt 6-7 százalékra várják, a kifizetés időpontjában pedig már lehet, hogy a jegybanki toleranciasávban, vagyis 4 százalék alatt lesz a pénzromlási ütem.

Későbbi hozam, lejárat előtti eladás

Az azt követő évben a kamatfizetés a jövő évi infláció alapján történik, így a várhatóan 7-8 százalékos kamat, melyet 2026-ban kapunk meg, még mindig vélhetően lényegesen magasabb lesz, mint az akkori infláció. Emellett az is fontos tényező, hogy nincs olyan másik, kockázatmentesnek tekintett befektetés, ami akár csak ezzel összemérhető hozamot biztosítana.

Ha valaki nem akarja megtartani 5 vagy éppen 8 évig a papírt, vélhetően fognak rá a forgalmazók elfogadható vételi ajánlatot tenni, de ha ezzel valamit esetleg vissza is kell adni az addigi nagy hozamból, még mindig remek az eredmény. Ezek után már csak az a kérdés, hogy van-e valamiféle érdemi kockázat, amelytől a az elmúlt évek válságai után sokan tartanak.

Inflációs-, és árfolyamkockázat

A kötvény kamata olyan magas, hogy a vártnál lassabban csökkenő infláció esetén is vonzó, illetve a forint olyan nagymértékű leértékelődése sem valószínű, ami ezt meghaladná. A forint leértékelődése 2018 ban kezdődött 315 körüli eurónkénti szintről, a jelenlegi árfolyamszinten ehhez képest 5 év alatt nagyjából 20 százalék az értékvesztés, amit bőven fedezett az állampapírhozam.

Persze jogos elvárás, hogy 33 évvel a rendszerváltás után egy felzárkózó ország valutája ne értékelődjön le trendszerűen, így érthető, ha valaki a stabil, biztos, sok mindent átélt, de végül mindenből erősen kikerült euróban szeretne megtakarítani. Számukra az EMÁP, az Euró Magyar Állampapír áll rendelkezésre jelenleg 3,55 százalékos kamattal, és most már ez is kamatmentes. Emellett persze az eurózóna országaiban is be lehet fektetni, a holland 10 éves állampapír hozama például 2,82 százalék, a németé 2,45, az osztráké 3,08 százalék, de rövidebb lejáratra is találni vonzó lehetőséget, adott esetben még a bankok ajánlatai között is.

Rövid távú befektetés

Visszatérve a hazai és forintbefektetésekre: még az Egyéves Magyar Állampapírt említjük meg (1MÁP), amely 9 százalék kamatot fizet. Ez ugyancsak nem kevés más lehetőségekhez képest, a rövidebb távra befektetőknek megnyugtatóbb lehet az egyéves lejárat. Ráadásul amikor egy év múlva megkapjuk a 9 százalékot, akkor az már jó esetben az akkori inflációhoz képest sem fog kevésnek tűnni.