Egyre kedveltebb befektetési forma az állampapír a lakosság körében, legalábbis a tavalyi évben egész biztos így volt. A jegybank nemrég közzétett adataiból ugyanis kiderül, hogy a magyar háztartások kezében 12 422 milliárd forintnyi állampapír volt november végén, ami egy hónap alatt 237 milliárdos állománybővülést jelentett. Nem véletlenül volt ekkora a kereslet, mindenki próbált a régi feltételekkel rendelkező Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) bevásárolni. Tavaly rekordok dőltek meg a nagy kereslet miatt.

Nem csak az állampapírt vittük, mint a cukrot

Bár a hó végi állomány szerint az állampapírba van a lakosság megtakarításának többsége, legnagyobb volumenben a befektetési alapokban elhelyezett pénz nőtt tavaly novemberben: 128 milliárd forintnyi friss tőkét helyeztek el a magyarok különböző alapokban. Ezeknél a következő a sorrend:

Kapcsolódó

  1. Befektetési jegyek: 8 300 milliárd forint
  2. Részvények: 1 462 milliárd forint
  3. Banki kötvények: 600 milliárd forint

Most még nincs gond, de lehet?

A bankbetétek 1 109 milliárd forinttal csökkentek, az egyes értékpapír-kategóriák állománya azonban lényegesen nagyobb mértékben (összesen: 5324 milliárd forinttal) nőtt novemberben. A számok alapján szó sincs arról, hogy a magyarok felélik a megtakarításaikat.

Az is előfordulhat azon, hogy ez a pozitív banki hangulat csak novemberben tartott, december 31-ig ugyanis a pénzintézeteknek ki kellett küldeniük egy levelet az összes ügyfélnek, amelyben maguk ellen beszélnek, és a bankbetétek helyett állampapír vásárlására ösztönzik a lakosságot. Az alábbiakban olvasható a levél teljes tartalma:

Kép: kormany.hu

A befektetési alapoknál egyébként a kötvény-, vegyes-, és ingatlanalapok is egyre népszerűbbek, november végén állományuk rendre 3 417, 1 690 és 1 266 milliárd forint volt november végén.

Külföld és a magyar állam

Az egyes szektorok állampapír-piaci részesedésénél továbbra is a külföldi szegmens vezet, közel 31 százalékkal. Közben nőtt a magyar lakosság állampapír-részesedése is, 28,4 százalékra, ez a második a sorban. A rangsor a következőképp folytatódik:

  • Hitelintézetek: 22,1 százalék;
  • Egyéb: 8,7 százalék;
  • Biztosítók, nyugdíjpénztárak: 5,6 százalék;
  • Befektetési alapok: 4,7 százalék.

2024 a hiány és az államadósság lefaragásáról fog szólni Magyarországon
A magyar kormány legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése – közölte a Pénzügyminisztérium.