Fél évvel a minisztériumokat és háttérintézményeiket érintő nagy állami bürokráciacsökkentés után, amikor 6810 álláshelyet szüntettek meg, újra egymást érik az álláspályázatok a minisztériumokban. A kormányportálon elérhető álláshirdetések szerint főleg a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium keres új munkatársakat.

Utóbbi például a munkaerőpiaci főosztályon szeretne betölteni egy kormány-főtanácsos álláshelyet, míg a Belügyminisztérium a jogszabály-előkészítő osztályra keres ügyintézőt jogi végzettséggel, de még számos egyéb pozícióra is keresik az ideális kollégát. A korábban közzétett adatok szerint nagyjából 15 százalékos leépítés történt 2018 végén, 2019 elején, így megvalósult az előzetesen bejelentett 6 ezer fős ígéret. A Belügyminisztériumnál például 401 álláshely, a Pénzügyminisztériumban pedig 318 fővel csökkent a dolgozói létszám. A Népszava írt arról, hogy a megszüntetett 6810 álláshely a státusok 18 százalékos csökkentését jelentette, de ennek fele betöltetlen volt, vagyis ténylegesen valamivel több mint 3400 alkalmazottnak szűnt meg január 1-től a munkaviszonya.

Kapcsolódó

Nem veszik vissza, akit kirúgtak

"Humánpolitikai katasztrófát jelent, amit a kormány előadott. A pocsékolás tipikus példája. Olyan embert nem vesznek vissza, akit az ősszel kirúgtak. Egyáltalán nem biztos, hogy ezekre az állásokra jelentkezik is valaki" - mondta a Napi.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet (MKKSZ) elnöke. A kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire ugyanis új jogszabály lépett hatályba tavasszal, amely például 5 nappal csökkentette az alapszabadság mértékét.

A hvg.hu írt arról, hogy a március 1-ével hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében már kötött létszámgazdálkodás van a kormányzatban, ezért nem szükséges a létszámstop. Ez a Miniszterelnökség szerint azonban nem azt jelenti, hogy a minisztériumok és háttérintézményeik most már korlátlanul vehetnek fel dolgozókat, hiszen a bürokráciacsökkentés továbbra is cél és ennek megfelelően minden minisztérium, intézmény csak fix létszámú álláshelyet tölthet fel.

Ugyanakkor a számos álláshirdetéssel párhuzamosan további leépítéseket is tervezhet a kormány. A Világgazdaság írt arról, hogy a magyar közigazgatás drágán és nem elég hatékonyan működik, ám uniós összehasonlításban mégis alacsonyak a bérek - ugyanerre a diagnózisra jutott külön-külön a kormány (a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a márciusban publikált versenyképességi csomagjában. A megoldási javaslat is hasonló: folytatni kell a már megkezdett leépítéseket, az így felszabaduló pénzeket teljesítményalapú bérezésre fordítva a közigazgatásban, továbbá teljessé kell tenni a közigazgatás digitalizálását.

Szünetel az ügyfélfogadás - ez van a háttérben

A minisztériumoknál is nagyobb a probléma a területi közigazgatásban - vagyis a megyei, járási, illetve fővárosi kerületi kormányhivataloknál. Ez a kormányablakoknál kialakul létszámhiány miatt máris szembetűnővé vált.

A területi közigazgatásban 2008 után először 2017 január 1-én volt illetmény-emelés. A hivatalos álláspont szerint "átlagosan" 30 százalékos volt a növekmény mértéke, ám ebbe a jellemzően 10-20 százalékos illetményemelések is "belefértek". Sokan már ezzel a bérfejlesztéssel sem voltak megelégedve, miközben az idén nem kaptak újra - írtuk meg korábban.

Hogy mennyi az átlagos fizetés ezeknél a kirendeltségeknél, arról nincsenek pontos adatok, de sokat elárul, hogy a márciusban életbe lépett kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján a középfokú végzettségű kormányhivatali tanácsos (ügyintéző) pályakezdőknek és a második fokozatúaknak - vagyis azoknak, akik 3 évnél régebben kormányzati szolgálatban állnak, csak a garantált bérminimum - bruttó 195 ezer forint - van szavatolva.

Gyakori, hogy a dolgozók tényleg csak a bérminimumot kapják kézhez. Az illetménysávokban van egy alsó és egy felső határ: kezdő kategóriában az alsó a bérminimum, míg a felső bruttó 200 ezer forintot tesz ki, így tehát azok is alig kapnak többet, akiknek a garantáltnál magasabb illetményt ítélnek meg.

A dolgozók csömörét fokozta, hogy a már említett törvény - ezzel egy órával megnövelték a napi munkaidőt, amelybe már nem számít bele az ebédszünet fél órája sem. A megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak egyebek közt már nem jár cafeteria, az alapszabadság pedig 25 napról 20 napra csökkent. A szabály ugyanakkor megadta a lehetőséget, hogy a 2019. március 15-ével esedékes felmondás során kivételesen kapható végkielégítés. Mindezek hatására kilépési hullám indult meg a kormányhivataloknál.

A központi és területi közigazgatásban már a 2018 nyarán elrendelt létszámstop miatt több mint 10 százalékos létszámhiány alakult ki. Mindezt megfejelte, hogy ugyancsak márciusban a kabinet a bürokráciacsökkentés jegyében "bújtatott" létszámcsökkentést kezdeményezett egyes kirendeltségeknél. A területi kormányhivataloknál átlagosan 6,5 százalékkal csökkentették az állományt - részben úgy, hogy a korábbi létszámstop miatt keletkeztek üres státuszokat megszüntették, részben pedig úgy, hogy több embernek felmondtak.

Az MKKSZ adatai szerint csak Budapesten 615, országosan pedig több mint 4000 dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból. Márciusban pedig 2500-an távoztak, azóta pedig további több száz dolgozó ment el, akik az extrém leterheltség miatt hagyták el a munkahelyüket.

Egyre súlyosabb teher a létszámhiány

"Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy a Budapest Nyugati pályaudvaron (VI. ker. Teréz krt. 55. szám alatt) működő kormányablakban - karbantartási munkálatok miatt - az ügyfélfogadás szünetel" - olvasható a kormányablak oldalán. A Nyugati pályaudvar gyakorlatilag romokban hever, de a kormányablak számára kialakított épületrész amúgy teljesen új, hiszen tavaly adta át Kovács Zoltán államtitkár. Az épület 435 millió forint felhasználásával, uniós támogatásból újult meg, most elvileg garanciális javítások zajlanak pont akkor, amikor létszámhiány miatt heti hét órával rövidül az ügyfélfogadás a fővárosi kormányhivatalokban.

Az tény, hogy nagyjából 600-an távoztak a fővárosi kormányhivatalból, nagyjából ennyien hiányoznak. De ez csak egy átmeneti időszak - mondta Gulyás Gergely az Index kérdésére a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint átmeneti időszakról beszélhetünk csak, mert 700 ügycsoport el fog kerülni a kormányhivataloktól. A jelenlegi munkaerő-hiányt orvosolták egyfelől azokkal, akik önszántukból jöttek Budapestre, de nyugdíjas munkavállalók bevonásával is szeretnék enyhíteni a területi közigazgatási létszámhiányát.