Az MNB a napokban jelentette be, hogy Magyarország hosszútávú stratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára emeléséről döntött. Sokan kérdezik, hogy magas költségvetési hiány és eladósodottság mellett szabad-e ilyesmire költeni pénzt, de fontos tudni, hogy az MNB devizatartaléka teljesen független az állami költségvetéstől.
Devizatartalék
A devizatartalék célja, hogy az ország devizaszükségletét stabilan fedezze, az import ne legyen veszélyben a fizetési mérleg felborulásakor sem, és a hazai deviza stabilan tartásában is döntő szerepe van. Az MNB devizatartaléka jelentősen bővült az utóbbi időben, az MNB adatai szerint augusztus 30-án 47 milliárd euró volt, ami annak köszönhető, hogy az uniós forrásokat nem a devizapiacon váltották át, hanem azt a jegybank intézte, de szerepet játszik a korábban vásárolt aranyon elért csinos árfolyamnyereség is.
A világ jegybankjai közül sok a 2008-as válságot követően úgy döntött, hogy célszerű a devizatartalékok nagyjából 10 százalékát aranyban tartani, ezzel diverzifikálni a portfóliót, csökkenteni a piaci kockázatokat. Kamatot ugyan nem fizet a nemesfém, de értékállósága már évezredek óta fennáll erősen véges mennyisége és rendkívüli fizikai tulajdonsága miatt.
A vásárlások
Az MNB 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. A 2018-as vásárlás becsléseink szerint 1300 dollár alatti unciánkénti áron zajlott, ami a mostani 2660 dollár körüli ár mellett már több mint dupláját éri. 2021-ben 1800 dollár körül volt az ár, ezen közel 50 százalékos nyereség keletkezett.
Az MNB azzal indokolja a mostani, újabb vásárlást, hogy a világgazdaság egészét jellemző fokozódó bizonytalanság közepette az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, mert erősíti az országgal szembeni bizalmat és támogatja a pénzügyi stabilitást. A régiós jegybankok mezőnyében az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedik, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Más jegybankok is vesznek, Kínával az élen
A központi bankok az elmúlt években kiemelkedően sok aranyat vettek, igaz, hogy ennek jó részét Kína kereslete adta, amely az amerikai-kínai viszony megromlása, majd az orosz-ukrán háború és annak következményei miatt úgy döntött, hogy aranytartalékát maga is 10-15 százalékra növeli devizatartalékain belül. A kínai devizatartalék azonban óriási, így annak akár egy százaléka is alaposan megmozgatja az arany piacát, ha az keresletként megjelenik.
A jegybanki vásárlások már 2021-2022-ben is emelkedtek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok. Idén az év első hónapjaiban ugyancsak nagy volt a kereslet, ami el is vezetett oda, hogy az arany ára az évek óta alakuló formációból egy nagy kitöréssel megindult felfelé, és az emelkedés azóta is zavartalan.
A hazai aranytartalék értéke és aránya
Hogy a mostani újabb MNB-vásárlás milyen áron zajlott, arról nem közöltek információt: 2000 és 2600 dollár körül bárhol lehetett, attól függően, hogy az év melyik részében vették, bár az, hogy most jelentették be, arra utal, hogy a közelmúltban, magasabb áron zajlott az ügylet. A jelenlegi árak mellett az összesen 110 tonnás aranytartalék értéke nagyjából 10,3 milliárd dollár, ami 9,4 milliárd euró.
Az aranytartalék aránya így közelíti a 20 százalékot az MNB devizatartalékán belül, de hozzá kell tenni, hogy ennek nem kis hányada árfolyamnyereség, vagyis ténylegesen ennél jóval kevesebbet költött a jegybank aranyvásárlásra.