Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban bírálja el a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről közzétett jelentésekre az érintett önkormányzatok által megküldött intézkedési terveket - adta hírül a szervezet portálja. A számvevők 2011-ben ellenőrizték mind a 19 megyei és a 23 megyei jogú városi önkormányzat pénzügyi helyzetét. A jelentéseket 2011. december 22-én és december 30-án hozták nyilvánosságra. Emellett az ellenőrzés megállapításait, javaslatait tartalmazó számvevőszéki jelentéseket megküldték az érintett önkormányzatoknak. Az ÁSZ-törvény alapján az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a számvevőszéknek megküldeni.

A megyéknek már nem sok dolguk maradt

A megyei önkormányzatoknál az ÁSZ a helyszíni ellenőrzést 2011 nyarán végezte, megállapításait, javaslatait az akkor hatályos jogszabályi környezet figyelembevételével fogalmazta meg. Mivel 2012. január 1-jével hatályba lépett a megyei önkormányzatok konszolidációjáról és az intézmények átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, amely szerint jelentősen szűkült a megyei önkormányzatok feladatköre és vagyona. Az állam átvállalta a megyei önkormányzatok kötelezettségeit. E körülményekre tekintettel az ÁSZ elnöke a megyei önkormányzatok által megküldött dokumentumokban foglaltakat tudomásul vette, és az erről szóló tájékoztatást megküldte az ellenőrzötteknek.

A bajba került városokat gyorsabban bírálják el

A megyei jogú városi önkormányzatok által bemutatott, tervezett intézkedések áttekintése folyamatban van. Amennyiben az intézkedési tervben foglaltak hiányosak vagy más okból nem elfogadhatóak, úgy az ÁSZ elnöke póthatáridő kitűzésével visszaküldheti azokat javításra, kiegészítésre. Az intézkedési tervek áttekintése az ÁSZ-nál három ütemben történik.

A kiemelt fontosságra tekintettel az első és a második csoportba azon önkormányzatok tervei kerültek, amelyeknél a számvevők a pénzügyi egyensúly gyors, illetve középtávú helyreállítását tartották szükségesnek. A harmadik ütembe azok tartoznak amelyeknél a pénzügyi egyensúlyt rövid és középtávon megfelelőnek találták, ugyanakkor megfogalmaztak javaslatokat annak hosszú távú megőrzésére.