Az Európai Bizottság (EB) úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani annak az uniós szabályozással való összhangját - derül ki a testület közleményéből.

A bizottság a keresetet azzal az indokolta, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett az EB-nek továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával - amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít -, valamint az unió nemzetközi kereskedelmi jog - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) - szerinti jogi kötelezettségeivel.

Kapcsolódó

A bizottság 2017 áprilisában indította meg ezt a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország a felszólító levélre, az indokolással ellátott véleményre, valamint a kiegészítő indokolással ellátott véleményre adott válaszában fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságára viszi az ügyet.

A civiltörvény ügyében is a bíróságon folytatódik a csata

Az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény ügyében is keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, ami az idén július 14-én küldött felszólító level és az október 4-én kibocsátott, indokolással ellátott véleményt követően kerül a bíróság elé.

A bizottság szerint az ország nem teljesítette az uniós szerződés a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, ugyanis a civil szervezetekről szóló törvény egyes rendelkezései közvetett diszkriminációt valósítanak meg, és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. E rendelkezések, amelyek a tőke külföldi eredetére utalva alkalmazandók, adminisztratív formalitásokat és terheket jelentenek a támogatásban részesülők számára, továbbá a támogatókra és a támogatásban részesülőkre egyaránt megbélyegző hatással lehetnek. Ez visszatarthatja az érintetteket attól, hogy magyarországi civil szervezetek számára külföldről támogatást nyújtsanak - véli a bizottság. A tőke szabad mozgása az európai egységes piac négy alapvető szabadsága közé tartozik - jegyzi meg a közlemény.

A fent említett aggályokon túlmenően a brüsszeli testület véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amint e jogokat az Európai Unió Chartája rögzíti, az Európai Unióról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve.

Magyarország augusztus 14-én és szeptember 7-én válaszolt a bizottság felszólító levelére, ám a Magyarország által előterjesztett érveket elemezve az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, és ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarországnak egy hónap állt a rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleményben foglalt aggályokat célzó intézkedéseket, ám a magyar hatóságok nem válaszoltak az indokolással ellátott véleményre a határidőn belül - emlékeztet a közleményében az EB.

A testület továbbá hozzáteszi: Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit, ezért a bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke alapján az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet.

Az áthelyezés ügyében is bíróság

Az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése miatt is mehet a magyar kormány az Európai Bíróságra, miután ezt az ügyet is az uniós bíróság elé viszi az Európai Bizottság. Ebben az ügyben a Cseh Köztársaság és Lengyelország is kap idézést.

A közlemény emlékeztet, hogy a testület 2017. június 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárásokat a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország ellen. A három tagállam által benyújtott válaszokat a bizottság nem találta kielégítőnek, ezért az indokolással ellátott véleményt küldött 2017. július 26-án.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bíróságának szeptember 6-i ítélete megerősítette az áthelyezési program érvényességét, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország továbbra is megszegik jogi kötelmüket - mutat rá a közleményben a brüsszeli testület. A beérkezett válaszokat a bizottság ezúttal sem találta kielégítőnek, és a három ország nem jelezte, hogy hozzá fog járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához - indokolja a bizottság e döntését arról, hogy a kötelezettségszegési eljárást újabb szakaszába léptette, és az Európai Unió Bírósága elé idézi a három országot.

Az EB ezzel az üggyel kapcsolatban emlékeztet: a tanácsi határozatok előírják a tagállamok számára, hogy a gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Az összes többi tagállam végrehajtott áthelyezéseket és felajánlott elhelyezési lehetőségeket az elmúlt hónapokban, ám Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország pedig 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. A Cseh Köztársaság 2016 augusztusa óta nem helyezett át egyetlen személyt sem, és több mint egy éve nem tett újabb kötelezettségvállalást sem.

A kvótaügyben is van fejlemény

Az Európai Bizottság Magyarország menekültügyi szabályozása miatt 2015 decemberében indult kötelezettségszegési eljárásban indokolással ellátott véleményt küld a magyar kormánynak, ami a kötelezettségszegési eljárások esetében a második lépést jelenti.

Az EB közleménye emlékeztet, hogy a magyar hatóságokkal folytatott politikai és technikai szintű egyeztetéseket követően, és a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatosan felvetődő aggályok következtében a terstület 2017. május 17-én kiegészítő felszólító levelet küldött.

A közleményből kiderül, hogy a magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és a Magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új törvényre tekintettel, a bizottság a kiegészítő felszólító levélben meghatározott 11 kérdés közül 4-ben nem folytatja az eljárást, de a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület továbbra sem tartja kielégítőnek a magyar hatóságok válaszát, mivel az nem oszlatja el az aggályok többségét.

A bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvvel, a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével - olvasható az EB közleményében.

Mindezek fényében indokolással ellátott véleményt küld a magyar kormánynak, amely az uniós jognak való megfelelésre vonatkozó hivatalos megkeresésből áll, és felszólítja Magyarországot, hogy tájékoztassák a bizottságot a megadott időszakon belül a megfelelés érdekében tett intézkedésekről. A bizottság - a szokásosnak megfelelően - két hónapot adott a magyar kormánynak arra, hogy megválaszolja az indokolással ellátott véleményt. Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

A szennyvízkezeléssel is gondok vannak

Indoklással ellátott véleményt kapott Magyarország a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt is. Az EB szerint Magyarország összesen 22 agglomeráció esetében nem tartja be a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv követelményeit.

A kezeletlen szennyvíz veszélyezteti az emberi egészséget és szennyezi a tavakat, a folyókat, a talajt, valamint a part menti vizeket és a talajvizet. Valamennyi említett agglomerációnak (a 10 ezer lakosegyenértéknél nagyobb érzékeny területeken) 2008. december 31-ig, illetve (a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb nem érzékeny területeken) 2010. december 31-ig teljesítenie kellett volna a követelményeket, Magyarország csatlakozási okmányában előírtak szerint - emlékeztet az EB közleményében.

A bizottság 2017 februárjában indította meg a hivatalos kötelezettségszegési eljárást. A magyar hatóságok által megadott legfrissebb adatok azt igazolják, hogy az uniós jogszabályok betartását nem sikerült biztosítani, és Magyarország válaszából nem derül ki, hogy ez mikor fog megtörténni.

A magyar hatóságoknak két hónap áll a rendelkezésükre arra, hogy választ adjanak, hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ha erre nem kerül sor, ez az ügy is az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

Ivóvíz

A bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre vonatkozó uniós szabályokat, azaz hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az ivóvízirányelvben előírt számszerű értékeket.

A 2012. december 25-én lejárt átmeneti eltérés 365 magyar övezetre vonatkozott. A magyar hatóság 2016. áprilisi jelentése feltárta, hogy ezen övezetek közül több esetében továbbra sem teljesülnek az irányelv követelményei, ezért a bizottság 2016 májusában kiküldött felszólító levelével a követelményeket nem teljesítő 66 övezetre kiterjedően hivatalos kötelezettségszegési eljárást indított.

Magyarország közelmúltbeli jelentése azonban feltárta, hogy a korábbi jelentés több övezet esetében is téves adatokat tartalmazott, ezért a bizottság a mai napon úgy határozott, hogy a követelményeket nem teljesítő 28 övezet vonatkozásában kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, és a magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre, különben a következő szakaszba léphet az eljárás, ami az indokolással ellátott vélemény küldését jelenti.

Hibásan átültetett törvény

Magyarország helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós szabályozás (2010/63/EU irányelv) számos rendelkezését - állapította meg az Európai Bizottság, ezért felszólító levelet küld a magyar hatóságoknak.

Az állatjólét biztosítására vonatkozó irányelv - amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt - célja egyebek mellett, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet.

A magyar hatóságok viszont helytelenül ültették át az irányelvet a nemzeti jogba, melynek eredményeként a jogszabály több ponton nem tartatja be az előírásokat. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat, a legtöbb kérdés rendezésére, eddig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak most két hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre, különben a bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Fotó: Pixabay.com