A Magyar Közlönyben megjelent új határozatok közül az első a rövid- és középtávú közútfejlesztési programba vette fel a kulcsfontosságú budapesti közúti közlekedési beruházások közül a Galvani-híd előkészítését, továbbá az M1-es autópálya 2×3 sávosra bővítésének előkészítését Budapest és Győr között. Ez utóbbi határideje 2020 vége.

A kormány 2022 utánra halasztotta az M1-es autópálya Hegyeshalom és az országhatár átkelési szakaszának akadálymentesítését, továbbá Békéscsaba megközelítését az M8-as autópálya Kecskemét-Nagykőrös közötti szakaszán és az M44-es autópálya Nagykőrös-Tiszakürt közötti szakaszán keresztül. Egyedül az M44-es autópálya Lakitelek-Tiszakürt közötti szakasza készül el 2022-ig.

Kapcsolódó

Az M6-os autópálya az országhatárig autóútként kerül meghosszabbításra.

Új projektek előkészítéséről is döntött a kormány, ezek közül kiemelendő az M8-as autópályának az M7-estől induló, Dunaújváros - Dunavecse - Kecskemét közötti szakasza, továbbá az M3 autópályát Mátészalkán át a román határral összekötő új út. Szintén előkészítendő a Mohácsi Duna-híd is.

Tervek és a keret

A kormány táblázatba foglalta a 2022-ig tartó út-beruházások finanszírozását. Erre összesen 2525 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből a hazai forrás 1340 milliárd forint, a többi uniós forrás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) két prioritásából és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Az IKOP 1. prioritása terhére megvalósítani tervezett közútfejlesztések közül néhánynak a tervezett befejezése:

  • az M2 gyorsforgalmi út Budapest-Vác közötti négysávúsítása - 2009 negyedik negyedév,
  • az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasza - 2022 első negyedév,
  • az M6-os autóút Bóly - Ivándárda közötti szakasza - 2020 harmadik negyedév.

Az IKOP 4. prioritása által finanszírozott projektek közül pedig

  • a Kaposvár megközelítésére szolgáló 67. számú főút Látrányt elkerülő szakasza 2021 harmadik negyedévében lesz kész.

A hazai forrásból finanszírozott beruházások közül

  • a Zalaegerszeg megközelítését biztosító 76-os számú főút gyorsúttá fejlesztése 2022 végére valósul meg.
  • az M3-as gyorsforgalmi út Vásárosnamény és  Beregdaróc (az ukrán határ) közötti szakasza viszont csak 2x1 sávos lesz, ennek az előkészítését 2021 második negyedévéig kell befejezni. Ez az út később autópályává fejleszthető.

Az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből finanszírozott útépítések közül pedig

  • a Komáromi új Duna-híd 2020 első negyedévére,
  • az M70-es Letenye - Tornyiszentmiklós közötti szakaszának négysávúsítása 2019 második negyedévére készül el,
  • az M15-ösnek az M1 - Rajka közötti szakasza 2019 negyedik negyedévben lesz végig négysávos.

Nagyobb fejlesztések Budapesten

A Galvani utca - Illatos út vonalában megépítendő új 2×3 sávos közúti Duna-hídra (a Galvani-hídra) nemzetközi tervpályázatot kell kiírni, majd a legjobb pályázat lesz a tervezés alapja. Erről már korábbi határozat is intézkedett.

A kormány egyetértett a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartozó Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető út fejlesztésének szükségességével, ezért a fejlesztés előkészítéséhez szükséges források miatt együttműködik a Fővárossal, továbbá felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy Budapest Főváros Önkormányzata bevonásával tegyenek javaslatot a szükséges források biztosítására.

A kormány döntött a központi költségvetésből finanszírozott kulcsfontosságú budapesti kötöttpályás közlekedési projektekről is. Ezek beruházója (egy kivétellel) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Az engedélyezési terveket jövő év szeptember 30-ig kell elkészíteni.

Íme a lista:

  • a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútállomások között háromvágányú kapcsolat megteremtése, két új megállóval és a Déli Összekötő Vasúti Híd kiszélesítésével;
  • a Budapest - Ferencváros - Kelebia vasútvonal fővárosi nyomvonalkorrekciója (ennek a MÁV a beruházója);
  • a Ráckevei HÉV vonal fejlesztése és az egységes fővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési hálózatba való integrálása;
  • a Csepeli HÉV fővárosi villamos hálózatba integrálása;
  • a kis földalatti rekonstrukciója és a járműbeszerzése, valamint a Gödöllői és csömöri HÉV vonalak felújítása.

Az előírányzott költségek: idén 1 milliárd 753 millió, jövőre 4 milliárd 477 millió, összesen tehát 6 milliárd 230 millió forint.