Már a múlt hét eleje jól indult: kiderült, hogy bőven 600 ezer felett vannak a magyar bérek - igaz bruttóban. 

A KSH számai szerint a 2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanis 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt.

Kapcsolódó

Ezek szerint 

  • a bruttó átlagkereset 13,1,
  • a nettó átlagkereset 12,9,
  • a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Persze ez csak egy relatíve jól hangzó statisztikai adat, a realitásokhoz közelebb álló mediánértékek szerint - amit a 100 legazdagabb magyar havi jövedelme sem torzít  - a  bruttó kereset mediánértéke 520 000, a nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el, igaz ez is 15,6, illetve 15,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – olvasható a KSH közleményében.  

Jövőre ráadásul lassulás jöhet

A CIB elemzője az Economx kérdésére úgy vélekedett, 2025-ben valamelyest mérséklődhet a nominális keresetek növekedési üteme, de így is megközelítheti a 10 százalékot, ami jövőre is erőteljes, 6 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez. A kormányzat bérekkel kapcsolatos tervei 2026-2028 között is erőteljes, 8-10 százalék közötti nominális bérdinamikát vetítenek előre, ami – amennyiben megvalósul – középtávon is érdemi, 5-6 százalék körüli éves reálbér emelkedést implikál.

Mielőtt bárki a főnökénél reklamálna

Trippon Mariann arra is rámutatott, hogy az ún. átlagkereset egy elvont fogalom, azt mutatja meg, hogy ha az összes munkáltató által bérszámfejtett bértömeget elosztjuk az összes teljes munkaidős foglalkoztatotti létszámmal, akkor egy munkavállalóra mekkora havi kereset „jut” – magyarázza az elemző:

átlagember azonban kis túlzással nem létezik.

A medián egy másik statisztikai fogalom, egyszerűen a „közép értéket” jelenti, vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban, a fenti példában a medián 500 ezer forint lesz, amit a dolgozók 80 százaléka meg is kap. 

A mediánkeresetek Magyarországon és egyébként a legtöbb országban is alacsonyabbak, mint az átlag a fenti gondolatmenet alapján. Vagyis

a dolgozók legalább felének havonta kevesebb pénz érkezik a bankszámlájára, mint a KSH által publikált átlagkereset.

Függetlenül attól, hogy a mediánbérek gyorsabban nőttek, mint az átlagkeresetek, a nettójuk  továbbra sem éri el az 1000 eurót sem - ez pedig továbbra is legfeljebb csak az uniós sereghajtásra elegendő. 

És ha már összehasonlítás

A forint árfolyama állandó téma, hisz több mint 6 éve gyengülő trendben van az euróhoz képest, és az elmúlt hónapokban épp az volt a nagy kérdés, hogy véget érhet-e ez a trend, és újra stabilitás következik, vagy az egyetlen, még gyengülő deviza marad a forint az EU-ban.

A kérdésre eddig nem is kaptunk választ, mivel a kritikusnak tekinthető 400-as szintet átlépte az euró a forinthoz képest, (péntek délután 404 felett kellett fizetni egytelen euróért) ami még a 2022-es nagy kiugrással együtt is a gyengülő trendbe illeszkedik, bár a 400-as ellenállás áttörése még nem szignifikáns, még visszatérhet alá tartósan az árfolyam, így a kérdés továbbra is nyitva marad.

Rémisztően gyenge, ahogy a forint muzsikál - főleg a többiekhez képest

Az összes még kitartó, önálló uniós valuták mindegyikéhez képest gyengült a hazai fizetőeszköz az utolsó években, de egyikükhöz képest kirívóan: ez a cseh korona. 

De vajon miért nem gyengült sosem a korona, szemben a forinttal,

sőt, erősödött olyannyira, hogy egyszer még a jegybank is beavatkozott, ennek során hatalmas mennyiségű devizatartalékot felhalmozva?  Az Economx cikke választ ad a kérdésre: ez volt a normális folyamat, hisz a visegrádi országok már nagyon régen elérték azt a fejlettségi szintet, ahol a valuta trendszerűen nem gyengül, ha csak nem történik rendkívüli esemény. Csehországban alapvetően rendben van a fizetési mérleg és a költségvetés egyaránt, az ország egy főre jutó GDP adata igen magasra, 30 ezer dollárra nőtt az IMF idei becslése szerint, lehagyva a visegrádi társakat.

Ami rendellenes, az a forint gyengülése 2018 óta.

Ennek a 2022-es energiaválság időszakát kivéve semmi alapja nem volt, hisz a fizetési mérleg többletes volt, ahogy most is az, és a költségvetés hiánya is csak az utóbbi években ugrott meg, de nem annyira, hogy ez önmagában befolyásolja a forint árfolyamát. A legvalószínűbb, hogy 2018-tól tudatos kormányzati, esetleg jegybanki beavatkozás volt a forint gyengítése, ezzel fejlődő országok módjára erőltetve a gazdasági növekedést, amire semmi szükség nem volt, hisz az export enélkül is erős volt, a forintba vetett bizalom viszont megingott.

Az adóversenyben viszont a top-on vagyunk

– Itt a bizonyíték, világszínvonalú a magyar adórendszer - így kommentálta a pénzügyminiszter, hogy Magyarország a 7. helyre lépett elő az OECD-tagországok adó-versenyképességi rangsorában.

A 11.-ről a  7. helyre lépett elő Magyarország a washingtoni Tax Foundation – a 38 OECD-tagországot vizsgáló – adó-versenyképességi rangsorában:

  • a nemzetközi adózási környezetben a harmadik,
  • a társasági adókulcsban a negyedik,
  • a magánszemélyek adózása terén pedig az ötödik helyre sorolták hazánkat.
Papírunk van róla: a világ egyik legversenyképesebb adórendszere a magyar

– kommentálta az eredményt Varga Mihály, pénzügyminiszter a közösségi oldalán. 

A tárcavezető kiemelte, hogy „olyan országokat előztünk meg, mint Svédország (12.), Németország (16.), Kanada (17.), az Egyesült Államok (18.) és Korea (24.)."

IMF-jelentéssekkel is egyre gyakrabban dicsekszik már a kormány

– Varga Mihály is megtalálta benne a jót. Az IMF legfrissebb globális gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2,9 százalékkal növekedhet jövőre, amely az 5. legjobb eredmény a 27 uniós tagállam között – ismertette az adatokat Varga Mihály, hozzátéve, hogy az elmúlt években új alapokra helyeztük hazánk és az IMF kapcsolatát. 
Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az IMF prognózisa egyáltalán nem tűnik optimistának a hazai gazdaság vonatkozásban, különösen ha onnan nézzük, hogy az idei magyar GDP-növekedéssel kapcsolatos becslését az áprilisi 2,2 százalékról rontotta 1,5 százalékra, a jövő évit pedig 3,3 százalékról 2,9 százalékra módosította, miután tavaly 0,9 százalékos csökkenést jegyeztek föl.
A Valutaalap szerint konszolidációra és növekedésösztönző reformokra van szükség a világ országainak részéről – ám ahogy Varga Mihály fogalmazott: ez összhangban van a magyar kormány célkitűzéseivel,

Magyarország 2010 és 2019 között Európa egyik legnagyobb adósságcsökkentését hajtotta végre, és a járvány óta is minden évben javítja a GDP-arányos államadósság szintjét.

– A magyar költségvetési hiányt 2026-ig 3 százalék alá csökkentjük, miközben a gazdasági növekedést 3-6 százalék közötti szintre emeljük – tette hozzá.

Az IMF már kevésbé optimista a magyar gazdasággal kapcsolatban. A szervezet szerint az idén 1,5, majd jövőre 2,9 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék. Az infláció a tavalyi 17,1 százalék után idén 3,8 százalék, jövőre 3,5 százalék lesz a várakozás szerint. Az intézmény továbbra is azzal számol, hogy a munkanélküliség idén 4,4 százalék, jövőre pedig 4,2 százalék lesz a tavalyi 4,1 százalékot követően.

A nyugati világ bajban van, de a keletit sem tudjuk lekoppintani

– Nem tudjuk a nálunk most sikeresebbnek tűnő keleti gazdasági módszereket átvenni Magyarországon, mert azok civilizációsan, kulturálisan lemásolhatatlanok - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Közben arra is figyelmeztetett, hogy ha Magyarország a nyugatiakkal megy tovább, ahogy eddig, akkor mi is a végén beleesünk a szakadékba, kihalunk az európai gazdasággal együtt.
Az egyetlen megoldás az - folytatta -, hogy össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, ami a magyarok testére szabható, kultúrájával összeegyeztethető,
a magyarok elég kreatívak ahhoz, hogy ez sikerülhessen.
Emlékeztetett: egészen 2019-ig egyenes vonalú, emelkedő pályán volt a magyar gazdaság, ezt törte meg a Covid, majd jött a háború, a szankciók, az infláció. 

Ebből a nehéz, 4-5 éves szakaszból kell kiutat találni, és úgy érzem, hogy ez megvan

- mondta, hozzátéve, hogy  a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó gazdasági növekedést.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy miközben Kazanyban zajlott a keleti világ, a BRICS-országok csúcstalálkozója, a nyugati világ november 7-én Budapesten találkozik, a támája pedig az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz az Emmanuel Macron francia elnök által életre hívott eseménynek. 

Fontos adat érkezik a héten

Október 30-án lehull a lepel, kiderül, miként teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Emlékeztetőül: a GDP a második negyedévben a kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az MBH Bank elemzői nemrég ismertették legfrissebb előrejelzésüket: erre az évre 1,6 százalékos növekedés vetítenek előre. Ez pedig leginkább a hazai fogyasztás bővülésének, a reálbérek emelkedésének, a mérsékelten növekvő foglalkoztatásnak és az infláció csökkenésének köszönhető majd.

A beruházások ugyanis a vártnál nagyobb visszaesést mutatnak, de gyenge a külső kereslet is.

A jövő évre előzetesen 3,4 százalékos növekedési ütemmel kalkulálnak. 
A héten a Központi Statisztikai Hivatal friss számokat közöl még a turisztikai szálláshelyek szeptemberi forgalmáról valamint az ipari termelői ára előző havi alakulásáról. 
A hét közepén az Egyesült Államokból is fontos adatok érkeznek a gazdasági növekedésről valamint a jönnek eurózóna inflációs és foglakoztatási számai is.