Idén januárban 230 940 forint volt az öregségi nyugdíj átlagösszege, míg a mediánnyugdíj 204 510 forint volt – minden ellátást figyelembe véve pedig 211 819 forint. Ezek az értékek körülbelül 6,1 százalékkal haladják meg a decemberi adatokat – írták közleményükben a Bankmonitor elemzői.
A statisztikák alapján az elemzők arra jutottak, hogy beigazolódtak a várakozásaik, mivel korábban azt becsülték, hogy a januári átlagnyugdíj 230 700 forint lehetett, a medián pedig 204 300 forint.
Nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban 2,42 millió fő részesült, öregségi nyugdíjat 2 millióan, megváltozott munkaképességűek ellátásában 244 ezren, árvaellátásban pedig 56 ezren részesültek. Özvegyi vagy szülői nyugdíjat 43 ezren igényelhettek, 31 ezren pedig életkoron alapuló ellátást.
A 2023-as 15 százalékos nyugdíjemelés, továbbá a novemberi 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció azt eredményezték együttesen, hogy az emelésre jogosultak juttatása az egy évvel korábbi szintet 18,57 százalékkal haladta meg – írja az elemzés.
Ezzel együtt a KSH által számított éves átlagos nyugdíjas infláció tavaly 18,3 százalék volt, vagyis a nyugdíjak az inflációt meghaladó ütemben növekedtek, az idei évre pedig a legtöbb elemzés 6 százaléknál alacsonyabb inflációt vár.
Emellett idén februárban átlagosan 424 ezer forint körüli összeget kaphattak kézhez ahhoz, akik 13.havi nyugdíjra is jogosultak voltak. A pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy erre a tételre idén 520,5 milliárd forintot fordított a költségvetés.
A KSH legfrissebb, 2022-es adataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy egyre nagyobb a szakadék a nyugdíjak és a bérek között. Míg az átlagos ellátás és a nettó átlagkereset hányadosa 67,6 százalékot tett ki 2014-ben, addig ez a mutató 2022-ben 54,4 százalékra változott.
A Bankmonitor elemzése szerint ennek az az oka, hogy a nyugdíjak kizárólag az inflációt követik, miközben a bérek az infláció felett, a vizsgált időszakban reálértelemben is nagyot emelkedtek.
Az elemzés arra is kitér, hogy mindössze a magyar nyugdíjasok összjövedelmének alig 3 százaléka származik nyugdíjcélú előtakarékosságból, miközben az állami nyugdíj csaknem 90 százalékot tesz ki az idősek bevételeiből.
Ez nemzetközi összevetésben is nagy kiszolgáltatottságot mutat az államra nézve, mivel az OECD országokban átlagosan mindössze 58 százalék az állami nyugdíj részaránya, az idősek jövedelmeinek 18 százalékáért pedig kiegészítő források felelnek.
Öt tipp, hogy magasabb legyen a nyugdíj
A megszokott életszínvonal fenntartásához szinte biztos, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj. Kiegészítésként három lehetősége van a magyar munkavállalóknak. Cikkünkben adunk néhány tanácsot, hogy mire érdemes odafigyelni a választáskor.Ide kattintva többet is olvashat--->