Tavaly nyáron, augusztus 19 és 27. között zajlott Budapesten az atlétikai világbajnokság: a Duna partján 195 ország 2100 élsportolója mérette meg magát, akiknek 120 nemzet 400 ezer nézője szurkolt élőben a Nemzeti Atlétikai Központban. A közönség kilenc nap alatt egy világcsúcsot, egy U20-as világrekordot, hét világbajnoki csúcsot, 11 kontinentális rekordot és 73 országos csúcsot láthatott.

Világsztárok nagy pillanatai

A versenyek hihetetlenül kompetitívek voltak: a szervezők összesítése szerint 13 olyan atléta volt nyolc versenyszámban, akik az utolsó sorozatban érték el a legjobb eredményüket, és ezzel léptek előre. Öten közülük a „legendás utolsóval” lettek világbajnokok.

Eközben az amerikai sprinterek, Sha’Carri Richardson és Noah Lyles, a kenyai közép-hosszútávfutó ikon Faith Kipyegon, a 400 méter gát holland specialistája, Femke Bol, és a szintén domináns teljesítményt nyújtó spanyol gyaloglók, Álvaro Martín és María Pérez több aranyérmet is bezsebeltek.

A vb kilenc napja alatt 14 ezer cikk jelent meg világszerte, amelyek 28,5 milliárdos olvasottságot generáltak. Rekordot jelentő 1200 akkreditált médiaszemély dolgozott a helyszínen, 46 különböző közvetítőtársaság döntött úgy, hogy Budapestről szeretne beszámolni a történésekről.

Hasonlóképp volt vele a vb-ről tudósító 850 újságíró és fotós, akik a világ 75 országából érkeztek a magyar fővárosba. A legfontosabb piacok közül Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Finnország is kiemelkedő számokat produkált. A japán TBS közvetítéseibe az első hétvégén 28 millióan csatlakoztak be.

Az atlétikai vb kockásfüzete

Egy ilyen kaliberű sporteseménynek azonban a gazdasági lába is legalább ilyen hangsúlyos, az ezzel kapcsolatos adatokra pedig az éves beszámoló május 31-i határideje derített fényt. Lássuk, mit olvastunk ki belőlük! 

  • Csaknem hárommilliárd forint bevételt hozott a konyhára tavaly a budapesti atlétikai világbajnokság megrendezése – derült ki az eseményt szervező Budapest 2023 Zrt. éves beszámolójából.
  • A nonprofit társaság az árbevételi soron 2,969 milliárd forintot tüntetett fel, ebből 2,595 milliárd a belföldi értékesítés, a fennmaradó 374 millió forint pedig exportbevétel.
  • A kiegészítő mellékletben az áll, hogy a társaság tavalyi árbevétele döntően a világbajnokságra szóló belépőjegyek értékesítéséből származott, összesen 2,414 milliárd forint összegben. Ez a kassza 81,3 százaléka, vagyis átlagosan öt forintból négy ez úton folyt be a pénztárba.

Az árbevétel további jelentős részét képezik a szponzorációs bevételek, amelyek részben pénzbeli hozzájárulást, döntően azonban természetbeni hozzájárulásokat tartalmaztak.

Ugyancsak a nettó árbevétel részét képezik a maratoni futóverseny hivatalos versenypályáján a nagyközönségnek rendezett futóverseny nevezési díjai.

Emellett exportértékesítési árbevételként mutatták ki az atlétikai vb televíziós közvetítésével kapcsolatban a szolgáltató felé kiszámlázott bevételt, valamint egy külföldi társaság által természetben biztosított szponzoráció értékét.

A 2,969 milliárd forintos árbevételből lejön mintegy 140 milliós költség, az iparűzési adóalap 2,828 milliárd forint, ennek 2 százaléka, 56,5 millió forint a fizetendő iparűzési adó.

Érdemes rápillantani az egyéb bevételekre is, ahol a társaság működéséhez szükséges források vannak feltüntetve. A támogatási program keretében alapvetően három csatornán keresztül érkezett a pénz a világbajnokságot szervező cégbe:

  • a Miniszterelnökségtől;
  • a Honvédelmi Minisztériumtól;
  • illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). 

A felhasználási jogcímeket évenkénti bontásban vizsgálva, a Miniszterelnökségtől a Budapest 2023 Zrt. 2020-ban két részletben kapott együttesen 3,288 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől, 2022-ben pedig további 4,326 milliárdot.

Megmaradt 5,7 milliárd forint

Az így összesen kapott 7,614 milliárd forint támogatásból 5,651 milliárdot használtak fel, zömében működési költségekre, elenyésző részben fejlesztési célra. Az arányok hasonlók voltak a honvédelmi tárcától 2023-ban érkezett 12,22 milliárd forint esetében is, ebből a tetemes összegből 9,089 milliárdot költöttek el. Az NKOH-tól ugyancsak a múlt évben futott be 1,466 milliárdos támogatás, ebből 844 millióból finanszírozták a működési költségeket. 

Összességében tehát rendelkezésre állt 21,3 milliárd forint támogatás, ez után pedig több mint 5,7 milliárd a maradvány.

Az igénybe vett szolgáltatások jelentősebb tételeit tartalmazó táblázat végén meghaladja a 13 milliárd forintot az összeg, ezek közül kiemelkednek a tévéközvetítés szolgáltatásainak költségei (4,209 milliárd forint), a rendezvényszervezési tevékenységet támogató szolgáltatások (2,938), a díjazottak részére fizetett költségek (2,703), illetve egyéb igénybe vett szolgáltatások (1,068).

A cég alkalmazottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 90 főt, valamennyi szellemi foglalkozású, utánuk 1,136 milliárd forint volt a bérköltség. Az egyéb személyi jellegű kifizetések 646 millió forintra rúgtak, ebből 581 milliót tettek ki a rendezvényhez kapcsolódó adómentes természetbeni juttatások.

Mennyibe került a stadion?

Mindezen felül értelmezendő természetesen az atlétikai világbajnokság fő helyszíne, a Nemzeti Atlétikai Központ, amelynek építési költsége 246 milliárd forintra rúgott. Ferencz Marcel építész tervezte, a kivitelező pedig a ZÁÉV-Magyar Építő konzorcium volt.

A 36 ezer fő befogadására alkalmas létesítményt visszabontották a vb után, 15 ezer férőhelyes lett, Budapest új szabadidőparkjaként funkcionál tovább.

De azért a sportági elittől sem kell elbúcsúzni, ezt sejtető jó hírt hozott hétfőn Sebastian Coe, a World Athletics elnöke. A négyszeres olimpiai bajnok brit sportdiplomata az Index beszámolója szerint bejelentette: 2026-ban Budapest ad otthont az első atlétikai világdöntőnek.