Vasárnap délelőtt jelent meg az EnergiaKlub honlapján az az írás, melyben a hónapok óta tartó paksi törésvonal-vita megértéséhez juthat ismét egy lépéssel közelebb az olvasó. A cikk azt írja, hogy a Föld Barátai (Friends of the Earth Europe, FoEE) nevű szervezet hivatalos levelet küldött az OAH-nak, melyben olyan információk kiadását kérik, amelyek segíthetnek megérteni, hogy az OAH miért adta ki a Paks II. beruházójának azt a telephely engedélyt, amit a részletes geológiai vizsgálatok gyakorlatilag kizártak.

Illetve: az OAH magyarázatát is kérik; a hivatal árulja már el, hogy milyen bizonyítékok  alapján döntött úgy 2017. június 30-án, hogy zöld jelzést ad. A 16 kérdést megfogalmazó levél egyik fő tétele egy magyar kormányrendelet - e szerint “ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani” -, amely viszont a levélírók szerint bár teljesült, azt az OAH nem vette figyelembe.

Kapcsolódó

A lapunk birtokába is került FoEE levélverzió, amely ugyan valószínűleg nem a végleges szöveg, de az így is nyilvánvalónak tűnik belőle, hogy az azt jegyző környezetvédő szervezetnél az érdeklődést nagyon komolyan vették. Az sem a véletlen műve, hogy a bécsi tagszervezet illetékese mellett a FoEE európai uniós központjából is szignózták a levelet; ez annak jelzése az OAH felé, hogy a témát a szervezetnél nem osztrák-magyar, hanem eu-magyar ügyként kezelik.

A levél keltezése október végi, ám a megszólítás még Hullán Szabolcsnak szól. Ez a tartalmi mondandón nemigen változtat, legfeljebb arra utal, hogy az OAH új vezetőjének szeptemberi kinevezéséről a feladók vagy nem értesültek még, vagy a levél eredetije valójában még az új elnök kinevezése előtt született, mivel Hullán jelenleg már csupán főosztályvezető (miután Fichtinger Gyula áprilisi lemondása és a Kádár Andrea szeptember végi kinevezése közötti időszakban a hivatal megbízott vezetője volt, visszasorolták a hierarchiában).

Mi az a FoEE és mennyire kell komolyan venni őket?

A Föld Európai Barátai nevű szervezet saját definíciója szerint Európa legnagyobb alulról építkező környezetvédelmi hálózata, mely 30 országban több mint ezer helyi csoportot tömörít azzal a céllal, hogy “szorgalmazza az EU fellépését az emberek és a bolygó védelme érdekében”. A világszervezet európai ága sikeresen kampányolt a GMO betiltása és a TTIP-megkötése ellen is, sőt: kulcsszerepük volt abban, hogy az EU 2018-tól drasztikusan, jogszabályi erővel szorítja ki az egyszer használatos műanyagok gyártását és használatát. A FoEE legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a hollandiai tagszervezetük jogi úton, gyakorlatilag térdre kényszerítette a Shellt. A hágai bíróság kötelezte a Royal Dutch Shell multinacionális olaj- és gázipari vállalatot - amely felelőssé tehető a klímaváltozásért - hogy az évtized végéig 45 százalékkal csökkentse a szén-dioxid kibocsátását.

A FoEE adatigénylési dokumentuma az OAH hivatalos jelentéseiből és dokumentumaiból is dolgozott, de egy az osztrák környezetvédelmi minisztériumban készült, háromévnyi vizsgálódás után, tudományosan és szakmailag a bécsi, a jénai és a potsdami egyetemek geológiai intézetére is támaszkodva megírt jelentésből is.

Ennek az volt a konklúziója - írja az EnergiaKlub -, hogy a magyarok a szőnyeg alá söpörték a hibára utaló bizonyítékokat, és úgy kapott telephely engedélyt Paks II., hogy azt nemcsak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) iránymutatása és a Nyugat-Európai Nukleáris Szabályozó Szövetség WENRA szabályzata alapján, de a meglévő magyar regulák alapján sem kaphatta volna meg.

Amennyiben a telephely engedélyt nem tudta volna megszerezni a projekt, Paks II. más helyszínen lehetett volna, de az elejéről kell kezdeni a beruházást. Ez azt is jelenti, hogy nemhogy a telephely engedélyezési eljárás ugrana vissza a start mezőre, de a jelenleg hiánypótlási indokkal meg nem adott létesítési engedély dokumentációját is újra össze kellene állítani, be kellene nyújtani az OAH-hoz, ami beláthatatlan idejű csúszásokat eredményezhetne.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy Fichtinger Gyula hirtelen távozását több iparági forrás is összefüggésbe hozhatónak tartja a telephely engedélyezési eljárása körüli és az abból potenciálisan következhető problémákkal. 

"Képes megtörni a felszínt"

A FoEE-levélben több tételnyi, magyarázatot kérő megállapítás szerepel (ábrákkal, hivatkozásokkal) arra vonatkozóan, hogy az ominózus területen elvégzett, részletes geológiai felmérések (ún. földtani lelőhely jelentés) és a kérelmet benyújtó Paks II. projektcég által leadott telephelybiztonsági jelentés dokumentumai között hogyan lehetségesek éppen azokon a pontokon drasztikus eltérések, amely alapján utóbbiból az OAH azt a következtetést vonta le, hogy az engedély megadható. (Csak hogy érthető legyen: a levél állítása az, hogy az OAH nem vizsgálódhatott elég körültekintően, mivel a jelek szerint elhitte, amit a kérelmező állított - anélkül, hogy az állításokat minden kétséget kizáróan leellenőrizte volna.)

Az engedély megtagadására akkor kerülhetett volna sor, ha a talajvizsgálatok során kiderül, hogy a telephelyen vagy annak közelében van olyan törésszakasz, amely az elmúlt 100 ezer évben “törés okozta felszíni elmozduláshoz vezetett”. Az OAH szerint nem került elő ilyen bizonyíték - miközben a részletes geológiai jelentés éppen az ellenkezőjét állítja, mivel a 2016-os paleoszeizmológiai jelentésben ott áll: 5-14 ezer évvel ezelőtti időszakban két helyen is találtak felszíni, legfeljebb 60 centiméteres (függőleges) elmozdulásokat.

Az új magyar atomerőmű építési helyszínén talált geológiai helyzetképpel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy nem önmagában a törésvonalak megléte jelenti a  földrengésveszélyt, hanem az, hogy e törésvonalak vizsgálata során kiderült, hogy azok közül van, amelyik képes "megtörni a felszínt”. Ez a képesség az, ami igazán nagy veszélyt jelent, mivel a felszínen jelentkező törés az atomerőmű óriási tömegű és méretű betonépítményeiben, és azon keresztül az erőműben is kárt tehet. 

A levél rákérdezett arra is, hogy mi az OAH magyarázata arra, hogy az MVM Telephelybiztonsági Jelentésének térképén nincsenek rajta az utóbbi 20 ezer év erős földrengéseinek a földtani lelőhely jelentésben szereplő tételei? És arra is, hogy az OAH biztos-e abban, hogy az engedélyt kérő által benyújtott dokumentumok tartalmaztak minden olyan földtani eredményt, amely a telephely alkalmasságának megállapításához szükséges – tekintettel arra, hogy maga a paleoszeizmológiai jelentés az engedélykérelem benyújtásakor még el sem készült - olvasható az EnergiaKlub cikkében.

Van gond - nincs gond?

A talajvizsgálattal kapcsolatos aggályokról korábban a Napi.hu is beszámolt, amikor a jelentés alapján az osztrák környezetvédelmi ügynökség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Paks II bizonyíthatóan egy aktív szeizmológiai törésvonalon fekszik, így a magyarok által kijelölt terület atomerőmű-építésre alkalmatlan. Akkor megírtuk, hogy bár az osztrákok szakértői szintű egyeztetést kértek a magyar hatóságoktól - és az Európai Bizottság is kíváncsi a magyarok válaszaira - az OAH szerint nincs semmi gond.

Az ügynek már ezt megelőzően is voltak fejezetei, több tételt az Átlátszó írt meg, többek közt azt a magyarázó interjút, amely az osztrák jelentést összeállító tudományos csapat vezetőjével, Kurt Deckerrel készült, de azt az eredetileg márciusban, a Magyar Geofizikában megjelent tanulmányt bemutató cikket is, amelyet Bodoky J. Tamás jegyez, melyben elmagyarázza, hogy mit is mutattak a geológiai kutatások, és azok eredményeit hogyan is kellene (kellett volna) szakszerűen értelmezni.

Nyáron, amikor mindez az Euobserveren is megjelent, a biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a lapnak az OAH egy évekkel korábban kiadott sajtóközleménnyel válaszolt. Ebben azt írták, hogy a korábban ismertekhez képest nem tártak fel új kockázati tényezőket a helyszín alkalmasságának vizsgálata során, illetve hogy a kockázat kezelésére alkalmas műszaki megoldásokat mutattak be. Az OAH azt is közölte, hogy 2011-ben, Fukusima után, a stressz-teszten átment az érintett terület, s hogy az 1990-es években már magyar és külföldi szakértők vizsgálták a paksi atomerőmű területét és nem találtak bizonyítékot arra, hogy Paks I. alatt aktív törésvonal húzódna, de földrengésbiztonsági megerősítéseket is végeztek. 

Az OAH és az osztrák szakemberek (forrásaink szerint nagy, sok szervezet képviselőjét tömörítő küldöttség) november közepére ezügyben tervezett találkozóját az utolsó pillanatban lefújták. Informális értesüléseink szerint azért, mert a magyar hatóság csak online tájékoztatást vállalt volna be, míg az osztrákok személyes meghallgatást, tájékoztatást és konzultációt szerettek volna elérni. A találkozó lefújását, illetve elnapolását hivatalosan még nem erősítették meg.

-x-x-x-

[A zöldszervezet oldalán megjelent írással, a FoEE levelében megfogalmazottakkal, illetve a kútba esett magyar-osztrák szakértői találkozóval kapcsolatban kérdéseket küldtünk az OAH sajtóosztályára. Amennyiben a hivatal válaszol a feltett kérdésekre, válaszaikkal frissítjük ezt a cikket.]