Miután a francia Auchan bejelentette, hogy Jellinek Dániel cégének eladja magyarországi hálózatának kisebbségi részesedését, újra felerősödtek azok a hangok, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelemben a külföldi tulajdonosok kivonulását jósolják - írja a G7, a nagy változás lehetőségeit elemző cikkében.
A portál iparági forrásai szerint az Auchanban a magyar tulajdon jó eséllyel idővel többségi lesz, mint írják folynak tárgyalások egy másik lánc és a Tesco magyar tulajdonba kerüléséről is. A cikkben még Pennyt nevezik meg lehetséges jelöltként, de mindkét a cég megerősítette a G7-nek, hogy magyarországi vállalkozásuk nem eladó.
Frissítés
A cikk megjelenése után a Penny Market a Napi.hu-nak külön is jelezte, hogy nem folynak tárgyalások az eladásról. „A Penny magyarországi hálózata nem eladó. Nem folynak olyan potenciális tranzakcióval vagy felvásárlással kapcsolatos megbeszélések sem, amelyek közvetlenül érinthetnék a Penny magyarországi üzlethálózatát" - írták levelükben. Azt is közölték, hogy az üzletlánc életében a folyamatos megújulás és fejlődés a jellemző az elmúlt években és jelenleg is. "A korábbi Penny Market márkanévből elhagytuk a „Market” szót és a Penny. márkanevet használjuk. Üzleteinket folyamatosan modernizáljuk. Büszkék vagyunk arra, hogy idén 25 éves lett a PENNY, Magyarország egyik legrégebbi diszkont üzletlánca, ahol közel 4700 munkavállalót foglalkoztatunk 226 üzletünkben és három logisztikai központunkban. Jelenleg egy 30 000 négyzetméteres beruházás is folyik a jövő tavasszal kibővülő karcagi elosztóközpontunkban” - tették még hozzá.Lázár János kormánybiztos tavaly decemberben azt mondta, hogy a külföldi kiskerláncokat „nyíltan protekcionista politikával” ki kell szorítani az országból. Az Auchan esete arra utal, hogy az egyszerű kivásárlás lehet hatásos. Kérdés mennyi pénz kellene ehhez. A portál számításai szerint a Penny 65-85 milliárd forintot, a Tesco 270-350 milliárdot, az Auchan pedig 70-100 milliárdot érhet.
Mindez azonban csak pénzügyi latolgatás. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy magyar többségi kézbe kerülve ezek a láncok megmaradhatnának ugyanabban a beszerzési és forgalmazási modellben, mint amiben most vannak. A Penny például egy olyan németországi hátterű multinacionális óriás része, amelynek üzleti modellje a központi beszerzésre épül. Ez “magyarosított” verzióban nem képzelhető el. Ha az lenne, akkor semmi sem tartotta volna vissza a magyar láncokat attól, hogy e modell irányába lépjenek az elmúlt 11 évben.