Az új parlament tavaszi és őszi ülésszakára több, az autósokat, szervizeket, kereskedőket és importőröket érintő, részben adózási ügyeket felölelő témával is készült a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és az Autós Nagykoalíció (ANK). A javaslatok egy része - alapvetően a tavaszi ülésszak elé terjesztettek - teljesen kidolgozott, így elvileg csak a politikán múlik, hogy melléáll-e, míg másik részük még csak az iparági egyeztetések fázisánál jár.

Ötpontos csomag tavaszra

Kapcsolódó

A legnagyobb esély a csomag 1. pontjában említett egységes központi járműtörténeti adatbázis létrehozására mutatkozik Erdélyi Péter, az MGE elnöke szerint. Ennek első lépése a kilométeróra-nyilvántartás bevezetése volt, célja pedig a feketegazdaság, a finanszírozási és biztosítási csalások elleni hatékony fellépés, valamint a használt gépjárműveket vásárlók számára egy olyan adatbázis létrehozása volt, amelyben megnézhető az adott jármű előélete. Az adatbázis szerkezetét, tartalmát az ANK, az MGE és a Mabisz egyeztették és a jogalkotóval is egyeztetve készítették elő. Ennek megvalósításától az államkassza 10-11 milliárd forint többletbevételre számíthat az MGE elnöke szerint.

Ide kapcsolódik az 5. pont, azaz a kilométeróra-állás nyilvántartásának fejlesztése. Erdélyi Péter szerint ez azt jelentené, hogy nem csak a tulajdonosváltáskor és a műszaki vizsgán rögzítenék az óraállást, hanem a szervizlátogatásokkor is attól függetlenül, hogy időszakos átvizsgálásról, karambolos javításról vagy egyéb javításról van szó. Ettől azt remélik az előterjesztők, hogy a használtpiacon előnybe hozza a legális szervizekben javított és ellenőrzött autókat illetve a fehéren működő autójavítókat az illegális műhelyekkel szemben, mert utóbbiak nem lennének jogosultak arra, hogy feltöltsék az óraállást az adatbázisba. Szintén a szürke zónában működő szervizek ellen szól a 2. pont, amely a gépjárműjavítók egységes működési feltételrendszerét, a szervizek minősítését alakítaná ki.

Kiszűrnék az áfacsalókat

Az egységes járműtörténeti adatbázishoz hasonló nagyságrendű, 9-10 milliárd forint állami bevétellel kecsegtet az előterjesztők szerint az autóimporthoz köthető áfacsalások megszüntetése, azaz a 3. pont. Az MGE becslései szerint évente 3-4 ezer olyan használt autó kerül forgalomba Magyarországon, ami után nem fizetik be az áfát. A legális importőrök évek óta folyamatosan jelzik a problémát és a NAV is tud róla, de a jogalkotó az eddigi javaslatokat azzal utasította el, hogy azok EU-szabályt sértenének. Az új javaslatok Erdélyi szerint viszont kiküszöbölik ezt a problémát.

Az MGE és az ANK úgy oldaná meg a helyzetet, hogy a következő három feltétel egyidejű teljesítését írná elő az autóimportőrök számára:

  • Az importot végző cég kizárólag gépjárműbehozatallal és a hozzá tartozó regisztrációs tevékenységgel foglalkozhatna, mással nem, mégpedig azért, hogy az áfa útja követhető legyen, egyéb gazdasági tevékenység áfavonzatával ne lehessen összemosni.
  • Ezek a cégek havi áfabevallásra legyenek kötelezettek, így nagyobb adótartozással nem tudnának eltűnni.
  • Letét vagy bankgarancia formájában háromhavi áfabiztosítékkal kell, hogy rendelkezzenek.

Mindezeken felül javasolják azt is, hogy addig ne is lehessen forgalomba helyezni az adott gépjárművet, amíg a fizetendő áfa nincs rendezve.

Átalakítanák a forgalomból való kivonás rendszerét is - ezzel a finanszírozási és biztosítási csalásokat, a fekete bontókat vennék célba.

Az őszi lépések már csökkentenék az adóbevételeket

A parlament őszi ülésszakára kétszer ekkora pakkal készült az MGE és az ANK.

Az áfakörbe tartozó járműtulajdonosok esetében 50-ről 100 százalékra emelnék a javítási anyagköltség és a munkadíj áfájának visszaigényelhetőségét. Ez Erdélyi Péter szerint 230-240 ezer cégautót érint, a költségvetésnek pedig néhány milliárd forintjába kerülne.

Roncs- és zöldálmok

A távolabbi elképzelések között szerepelnek még az elmúlt években már többször - igaz, a megvalósítás érdemi esélye nélkül - megpendített roncsautóprogram-tervek is. Erdélyi Péter szerint e témában még tartanak az iparági egyeztetések, így még arról sem született döntés, hogy a nyugat-európai vagy a román modell volna-e követendő.

Szintén itt szerepel az a törekvés, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó adóbevételek - mint amilyen jelenleg a regisztrációs adó - a károsanyag-kibocsátástól és a használat intenzitásától függjenek, vagyis más terhet fizetne az, aki évente háromezer kilométert tesz meg az autójával, és mást az, aki harmincezret.

Ha újra vissza lehetne igényelni a zárt kabinos kishaszonjárművek után az áfát, az elsősorban az építőipari, mezőgazdasági, illetve minden olyan vállalkozásnak volna kedvező, amely egyazon járművet használ felváltva anyagok és a dolgozók szállítására.


Kiigazítanák, azaz csökkentenék a motorkerékpárok regisztrációs adóját, mert amikor az autók esetében a kormány mérsékelte ezt a közterhet, akkor a motoroké nem változott, így jelenleg vannak olyan, nem is túl nagy kétkerekűek, amelyek regadója nagyobb a személygépkocsikénál.

Eltörölnék - a fuvarozók kívánságával összhangban - a tehergépjárművek vagyonszerzési (átírási) illetékét mondván, hogy termelőeszközre "nem illik" ilyen adót kivetni.

Fékeznék a használtautóimportot, odaszúrnának a hipermarketeknek

Környezetvédelmi kategóriához kötnék a használtautó-importot. Az MGE elnöke szerint a limit meghúzása az Euro-3-as besorolásnál a szociális szempontokat figyelembe véve is elfogadható volna. Ezzel a tinédzserkorú autók behozatalát nem korlátoznák túlzott mértékben, hiszen a legöregebb Euro-3-asok már 13 évesek, viszont a szennyezőbb Euro-1-es és Euro-2-es besorolású autók határainkon kívül maradnának.

Szorgalmazzák, hogy állami támogatás járjon a tisztán elektromos és a plug in (azaz konnektorból is tölthető) hibridek forgalmazására, üzemeltetésére.

A robogók azonosítását is megoldanák, ha nem is rendszámmal - mert az drága -, de legalább egy kötelező biztosítási plakettel.

Valamennyi forgalmazóra kiterjesztenék a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos előírásokat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy például azoknak a hipermarketeknek, amelyek forgalmaznak motorolajat, akkumulátort vagy gumiabroncsot, éppen úgy vissza kellene venniük a használt olajat, akkut és gumit, mint a szakkereskedőknek, szervizeknek. Ugyanez a helyzet az online kereskedelemmel is, de - vallotta be Erdélyi - egyelőre ötlet sincs arra, hogy náluk ezt hogyan lehetne megoldani.

El szeretnék érni azt is, hogy a gyártók és forgalmazók alkalmazottai és közvetlen rokonaik valóban tudjanak  kedvezményes áron autót venni. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy csak a mindenki számára érvényes akciós árat érhetik el, ellenkező esetben a kedvezményes ár és a listaár közötti különbözet után szja-t kell fizetniük.