A magyarországi országos közutak hossza 2021 végén 32 521 kilométert tett ki a Magyar Közút adatai szerint, amely 892 kilométerrel, vagyis 2,8 százalékkal hosszabb, mint 2010-ben volt.
Az országos közutak bonyolítják a teljes forgalom 75 százalékát, a maradék a helyi közutakon és magánutakon zajlik. A helyi közutak hossza sokszorosa az országos közutakénak: több mint 183 ezer kilométer. Gyakorlatilag minden út, kisebb utca beletartozik, amelyek kezelése az önkormányzatok feladata nem pedig a Magyar Közúté. Az országos közutak hosszának 27 százaléka településeken halad keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak.
Az országos hálózat kisebb részét a főhálózat adja (9408 kilométer), ide tartoznak az autópályák, az autóutak, az I. és II. rendű főutak, valamint ezek csomóponti ágai.
A mellékhálózat jóval hosszabb, 23 223 kilométer, amelybe tartozik közel 18 ezer kilométernyi összekötő út, 4500 kilométer bekötőút, állomásokhoz vezető út pihenőkhöz vezető utak és csomóponti ágak.
Az országos közutakon 8161 híd, 1860 közúti-vasúti keresztezés, 9108 közúti csomópont és 6577 szintbeli gyalogos / kerékpáros átkelő található.
Mi történt 2010 óta?
A Fidesz-kormányok 2010 óta a főhálózat növelésére összpontosítottak, annak hossza 1110 kilométerrel nőtt, míg a mellékhálózaté 217 kilométerrel csökkent. Itt vélhetően arról van szó, hogy korábban alacsonyabb rendű utakat magasabb rendűvé soroltak át.
Autópályából 257 kilométer épült 2010 óta, ami azt jelenti, hogy az akkor 1067 kilométeres hálózat 1324 kilométeresre nőtt. (2005-ben még csak 636 kilométer hosszú volt az autópálya-hálózat).
Az autóutak hossza jelentősen emelkedett, 205 kilométerről 530 kilométerre, amely 158 százalékos növekedés.
Az I. rendű főutak hossza gyakorlatilag stagnált (plusz 15 kilométer), a II. rendűeké pedig 387 kilométerrel nőtt, amely 8,7 százalék.
A mellékhálózat hosszának csökkenése is minimális, 0,9 százalékos.
Úthibák
Az úthibákra vonatkozó adatok 2013 óta állnak rendelkezésre a Magyar Közút adatbázisában. Ezek alapján lassú javulást mér az útkezelő olyan paramétereknél, mint az útburkolat állapota, a nyomvájúk hossza vagy éppen a teherbírás.
2013-ban az országos hálózat burkolatának közel 61 százalékának állapotát minősítették rossznak vagy nem megfelelőnek, 24 százalékát tűrhetőnek és 15 százalékát jónak vagy megfelelőnek. 2021-re 31 százalék lett jó vagy megfelelő, 17 tűrhető és 52 százalék rossz.
A keréknyomvályú-mélység tekintetében már 2013-ban sem volt katasztrofális a helyzet, ugyanis az utak több mint 88 százalékát sorolták jó vagy megfelelő kategóriába, ez 2021-ben 91 százalékra nőtt.
A burkolat teherbírása is nőtt, tavaly 54 százaléké volt jó vagy megfelelő szemben a 2013-as 45 százalékkal. A rossz vagy nem megfelelő utak aránya 46 százalékról 37-re csökkent. A maradék tűrhető minősítést kapott vagy nem mérték.