Az elmúlt hónapokban a 3 és 4 százalék közötti szintet gyakorlatilag bejárta az infláció emelkedésének éves üteme. A fenti sáv szélső értékeit kitapasztalva úgy tűnik, hogy többé-kevésbé középszinten marad, a szeptemberi 3,6 százaléktól így az elemzők nem várnak érdemi eltérést. Az októberi áralakulás ütemét, amelyre a Napi-konszenzus a kilencedik havival megegyező számot vár, pénteken teszi közzé a KSH. (Egy hónap alatt 0,4 százalékos lehetett a drágulás.)
Elsősorban az igen nagy súllyal rendelkező benzin gátolhatja a fékezést − mondta Horváth István, az UniCredit közgazdásza. A vásárlás volumene ugyan csökkent, ennek hatása azonban legfeljebb hosszabb távon jelenhet meg a terméksúlyokban. Ezenfelül várhatóan az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek szezonális hatásai adnak további dinamikát a fogyasztói kosár árainak.
Ugyanakkor − mint a szeptemberi adatoknál írtuk −, elképzelhető, hogy az októberi adatokat sújthatja a ruházkodási cikkek árának korábban kedvező alakulása. Az új kollekciók áremelő hulláma ugyanis ebben a két hónapban érvényesül. Ha most is elmarad, akkor viszont ismét a gyenge kereslet győzhetett. A lakosság számára előállított ipari cikkek szélesebb kategóriájában (ahova a ruhák is tartoznak) már eleve több, cseppet sem szokásos jelenség tűnt fel. A főleg importtermékekből álló csoport árai ugyanis elszakadtak az árfolyam alakulásától és az emelkedő kurzus csökkenő árakkal párosul. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vállalatok lenyelnék a gyenge forint okozta többletterhet − figyelmeztet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A boltok egyik oldalról keresik az olcsóbb beszerzési forrásokat, másik oldalról viszont gyakran a kevesebb szolgáltatást nyújtó, így olcsóbb termékekkel igyekszenek bővíteni az árukészletet.
A következő hónapokban még a jövedékiadó-emelés ad egy extra löketet az áraknak, de így is pont 4 százalék alatt maradhat az infláció − véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője. Ezzel az idei átlagos ütem is 3,9 százalék lehet. Ez ugyan csaknem egy százalékponttal az MNB célja fölött van, ám az elmúlt években ennél végig magasabb szinten volt az árindex, ezt megelőzően utoljára 2006-ban volt 4 százalék alatt.