A korábbi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most megjelent Inflációs jelentésében a 2017-re várható infláció mértékét. Nem változott mindeközben a 2018-as prognózis, ekkor már 3 százalék lesz az átlagos pénzromlás, míg az első ízben 2019-re adott előrejelzésben is 3 százalékos inflációt jósolnak. A prognózis szerint a világpiaci tendenciához igazodva egyértelműen véget ér a nulla százalékos infláció korszaka Magyarországon és újra a moderált infláció világába lép vissza a gazdaság.

Sokatmondó, hogy az MNB 2018-2019-re kerek 3 százalékos inflációt jelez előre, egy tizedessel sem többet, sem kevesebbet, ugyanis még a 2000-es évek elején 3 százalékban határozta meg a jegybank akkori vezetése az árstabilitás mértékét. A mostani 2018-2019-es jegybanki prognózis éppen ezért inkább üzenet a piac számára, hogy ehhez a mértékhez fogja az MNB igazítani a monetáris politikáját.

A GDP-előrejelzéshez nem nyúlt hozzá az MNB, a tavalyi 2 százalékos növekedés - amit a jegybank szerint később 2,2 százalékra fog módosítani a KSH - idén 3,6, 2018-ban 3,7, 2019-ben azonban már csak 3,2 százalékos lesz. A GDP-prognózisban két említésre méltó momentum akad: a 2019-es lassulás, illetve a 2017-2018-as prognózis visszafogottsága a kormány decemberi előrejelzéséhez képest.

Az NGM mind a két évre 4 százalék feletti növekedést jósolt, az idénre 4,1, a választási évre 4,3 százalékot. Az MNB is megjegyzi, hogy az alap-előrejelzéshez képest számoltak egy gyorsabb növekedési forgatókönyvvel, amit a magasabb bérkiáramlás miatt bekövetkező fogyasztásnövekedéssel indokoltak. (AZ NGM várhatóan áprilisban nyújtja be az új konvergenciaprogramját, amiben frissítik a makrogazdasági előrejelzésüket.)

Az MNB szokásához híven elkészítette az idei inflációs prognózis ágazati besorolását. Eszerint a 2,6 százalékos inflációhoz képest kiugróan nagy mértékben, 8,8 százalékkal nőhetnek az üzemanyagárak, részint a tavalyi alacsony bázis, részint az idén várható áremelkedések miatt. A jövedéki adó tavalyi emelése és a most áprilisi csökkentése kiegyenlíti egymást.

A dohánypiacon is 5 százalékos drágulást jósolnak, egyrészt piaci indíttatásból, másrészt a növekvő adóterheknek köszönhetően. A piaci szolgáltatásoknál 2,8, a piaci energiaértékesítéseknél 2,6 százalékos drágulással kalkulálnak az MNB elemzői - ugyanakkor a lakossági piacot meghatározó, szabályozott áraknál csak szolid, 0,5 százalékos emeléssel kalkulálnak.

Összességében elmondható, hogy egyetlen szegmensben sem várható már idén árcsökkenés, és az áremelkedés döntő része a piaci folyamatok hatása lesz, míg az adóintézkedések kis mértékben lefele húzzák az árindexet.