A sajtóban manapság sokat szereplő külföldi munkavállalás lehetősége a magyar nagyvállalatok dolgozóinak többségét egyelőre nem érinti meg. A magyarországi Hay Group iroda adatai szerint a tavaly még mindig recesszióban lévő Magyarországon a 2011-es 13-ról 2012-ben 12 százalékra csökkent a fluktuáció, ráadásul ezen belül alig 6 százalékot tesz ki az önkéntes eltávozás. Idén sem várható nagy változás, hiszen a növekedési ütem idén sem lesz magas (szeptemberben az MNB 0,7 százalékot várt), s a foglalkoztatottság növekedése a közmunkás-szegmens erősödésének köszönhető, amelynek tagjai nem változtatnak aktívan munkahelyet - írta közleményében a vezetési tanácsadó cég.

A jelenlegi tendenciák szerint Magyarországon valamikor 2016 után várható az elvándorlás felpörgése. Első körben a vállalati vezetők, vezető beosztású munkavállalók elvándorlására lehet majd számítani. A vezetők bére ugyan magyar viszonylatban magasnak számít, de még mindig csak 55-60 százalékát éri el a megfelelő nyugati béreknek. Viszont képzettségük és nyelvi tudásuk miatt más piacokon is megállják a helyüket.

A vállalatvezetési változások is segítenek az elvándorlás felerősödésében. A multinacionális vállalatok központosítják a döntéshozó funkciókat, így a kisebb országokban kevesebb vezetői munkahely maradhat.

A fluktuáció csúcspontja Németországot már jövőre eléri

Az európai cégek viszont masszív munkavállalói elvándorlással szembesülhetnek a következő három évben, ahogy a gazdasági és a munkaerőpiaci feltételek javulnak. Mindez jelentős potenciális költségként jelentkezhet a cégeknél, hiszen évekig képzett tehetségeket és kulcsmunkavállalókat veszíthetnek el. A tanulmány szerint a fluktuáció 2014-től gyorsul majd fel, amikor a régió gazdaságai kezdenek magukhoz térni. A fluktuáció első körben az információs és telekommunikációs (ICT) vállalatokra, valamint a szakértői szolgáltatásokat nyújtó és az egészségügyi/gyógyszeripari vállalatokra lesz jellemző. A kiskereskedelmi ágazat az előrejelzések szerint 2016-tól fog a jelenséggel szembesülni, amikortól az egyéni fogyasztás is fellendül.

A relatív stagnálás évei után a tehetségek fluktuációja új csúcsokra érhet Európában - állapítja meg az a tanulmány, amelyet a Hay Group menedzsment tanácsadó és a Centre for Economics and Business Research (Cebr) készített az elmúlt hónapokban. A fluktuáció 2016-ban 18,7 százalékon fog tetőzni Európában, ahol 39 millió munkavállaló hagyhatja el jelenlegi alkalmazóját. Ez masszív, 9,4 százalékos növekedést jelent a 2012-es adathoz képest! (A fluktuációs ráta az adott évben munkahelyét elhagyó munkavállalók százalékos értékét jelenti.)

"Az elmúlt években a gazdasági válság, az állami befektetések visszaszorulását eredményező költségvetési szigor és az eurozóna krízise az egész régióban visszafogta a munkavállalói fluktuációt" - magyarázza Ben Hubbard, a Hay Group igazgatója. "Azonban az elégedetlen, felgyűlt frusztrációkkal küszködő munkavállalók most már jelentős kockázati tényezőt képviselnek. Ahogy a gazdaság magára talál és a munkaerőpiaci feltételek javulnak, ők alternatív megoldásokat fognak keresni, amelynek eredményeképpen korábbi munkáltatóiknak megnövekedett toborzási költséggel és kulcsmunkakörök megüresedésével kell szembesülniük."

A Felszállásra készülődve című tanulmány világszerte 19 ország 700 millió munkavállalójának adataira támaszkodik, és egy olyan makroökonómiai modellen alapul, amely a munkavállalói fluktuáció fő tényezőit elemzi. Az elmúlt évek adatait és az előrejelzéseket megtekintve jól látszik, hogy ahol magasabb gazdasági növekedés várható, ott a fluktuáció is nagyobb lesz.

Az európai munkavállalók a kijáratot keresik

Európában a munkavállalók száma jövőre éri el a 2008-as szintet, azonban a fluktuáció csak 2018-ra ér el oda, ahol a válság előtt volt. A legmagasabb fluktuációs ráta Oroszországra lesz jellemző, ahol a kormányzat által támogatott ipari tevékenység és a gáz- és olajipar egészen 28 százalékig húzza majd fel az elvándorlást. A munkavállalói elvándorlás a gazdasági motornak számító Németországot érinti először (2014-ben), Oroszország és Lengyelország, valamint az Egyesült Királyság lesz a következő 2015-ben. Az eurozóna válságban szenvedő és ezáltal költségvetési szigor által sújtott országai egy ideig még nem fognak a fluktuáció jelentős növekedésével szembesülni. Franciaország és Spanyolország a csúcspontot 2016-ban, Olaszország pedig 2018-ban fogja elérni.

Hogyan tartható meg a munkaerő?

A tanulmány öt kulcstényezőt is beazonosít, amelyek befolyásolják a munkaerő megtartását. Ezek az elemzések a Hay Group öt és fél millió munkavállalón alapuló vélemény-adatbázisán alapulnak.

A munkavállalók nagyobb valószínűséggel maradnak:

• ha bíznak a vállalatukban,
• ha van fejlődési lehetőségük,
• ha méltányos a javadalmazási struktúra,
• hatékonyak a munkafolyamatok,
• és olyan környezetben dolgozhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.

A tanulmány kimutatta, hogy azok a munkavállalók, amelyek két évnél hosszabb távra terveznek jelenlegi munkáltatójukkal, több mint 20 százalékkal magasabbra pontozták vállalatukat ezen 5 tényező tekintetében, mint azok, akik két éven belül távozni kívánnak.

Ben Hubbard szerint "a hamarosan bekövetkező tehetség elvándorlás kényszeríti a vállalatokat arra, hogy megértsék, melyek azok a tényezők, amelyek a munkavállalók elkötelezettségét és lojalitását leginkább meghatározzák. A következő lépésben pedig, ahogy a magas hozzáadott értéket képviselő munkavállalók elkezdik szárnyaikat bontogatni kedvezőbb munkalehetőségek után nézelődve, a cégeknek foglalkozniuk kell ezekkel a tényezőkkel, hogy megelőzzék a felszállást."

Az is figyelemre méltó adat, hogy globálisan a munkavállalók 53 százaléka elégedetlen a javadalmazásával, 47 százaléka érzi úgy, hogy jelenlegi vállalatánál nem tudja beteljesíteni karriercéljait, és 31 százalékuk nem bízik meg saját felsővezetőiben - olvasható a közleményben.