A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a havi nettó átlagkereset Magyarországon a 2010-es 132,6 ezer forintról 2021-re 292 ezer forintra, 2022-re pedig 339,5 ezer forintra emelkedett. Ez nominálisan 2021-ig 2,2-szeres, 2022-ig pedig 2,6-szeres növekedés – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Ugyanakkor a teljeskörű kereseti adatok 2021-ig alig 84 százalékos nominális gyarapodást mutatnak. Ez a 2021-ig 38,6 százalékkal emelkedő fogyasztói árindex figyelembevételével 33 százalékos (évi 2,6 százalékos százalékos) reálkereset-növekedést jelent 2021-ig.

A KSH adatai szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban is, és az így számított, rendkívül dinamikus keresetemelkedés hatására azt várnánk, hogy Magyarország a keresetekben is gyorsan zárkózik fel az EU fejlettebb tagállamaihoz. Ezzel szemben az Eurostat adatai szerint valóban csak kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ben 29,8 százalékát érte el az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű magyar munkavállaló bére. Az euróban mért növekedésnél impozánsabb a vásárlóerő-paritáson mért adat: itt 39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány.

Az euróban mért keresetek tekintetében – a gyors növekedés dacára – a magyar munkavállalók a harmadik legrosszabbul keresők között voltak 2021-ben, csupán Románia és Bulgária volt mögöttünk.

Kép: Eurostat

A vásárlóerő-paritásos adatok szerint négy uniós tagállamot előzünk meg: Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát – írja a GKI elemzése. Kiemelik: a helyzet romlott 2010-hez képest, 25 tagállam között az euróban mért keresetek esetében a 21. helyről a 23. helyre estünk vissza, míg a vásárlóerő-paritásos mutatóban maradtunk a 22. helyen.

A 2010-hez viszonyított keresetemelkedés azonos az egykeresős gyermektelen és a gyermekes családok esetében is. Az is látható, hogy a vizsgált kelet-európai országok zömében gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint hazánkban.

Kép: Eurostat

A magyar növekedési ütem 60-63 százalék a különböző kereseti mutatókban, míg például Észtországban 69-96 százalékkal, Romániában 119-124 százalékkal, Bulgáriában 118-127 százalékkal, de Ausztriában is 27-31 százalékkal nőttek a nettó keresetek. Vagyis a „magyar modell” nem hozott érdemi javulást a munkavállalók jövedelmi helyzetében EU-s összehasonlításban – írja a GKI elemzése.