Az innováció az egyetlen lehetőségünk a gazdasági növekedés és a vállalatok növekedése útján - mondta Sebők Katalin, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) stratégiai főosztályvezetője a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. Magyarország a mérsékelten innovatív országok között szerepel, jelentősen lemaradva az Európai Unió átlagától.

A magyar piacon kevés a globálisan is versenyképes termék, a high-tech vállalkozás, az állami kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások GDP-hez mért aránya (idén 1,14 százalék), illetve nem tekinthető elegendőnek az üzleti szféra befektetései a k+f területén. Az egyik legnagyobb probléma a főosztályvezető szerint, hogy kevés fejlesztés jut el a gyakorlati megvalósításig, illetve a természettudományos és műszaki szakemberek aránya sem követi a piaci igényeket követi, az EU-15 átlag egyharmadát éri el, de alacsony a szabadalmi aktivitás is.

Az Európa 2020 program része az "innovatív unió" megteremtése, amelynek egyik alapvetése, hogy a válságidőszakban is folytatni kell az oktatás, a k+f és az innováció területén. A finn példa alapján erős válságban ez az egyetlen jó megoldás, ott az innovációra és oktatásra fordított forrásokat négy év alatt 74 százalékkal növelték.

Sebők szerint kiemelt jelentőségű a gátló tényezők csökkentése, ennek első lépése, a szabadalmak benyújtásának egyszerűsítése, az ehhez kapcsolódó díjak mérséklése, de figyelmet kell fordítani a kreativitásra és a piacra vitelre is, a felhasználóknak ugyanis egyre fontosabb szempont a forma, a termék megjelenése.

80 milliárd eurós forrás 2020-ig

Az EU keretprogramjában az innovatív unió megvalósítására 2020-ig a korábbi 53 milliárd euróval szemben 80 milliárdos forrás áll rendelkezésre, három fő célja pedig a kiválóság és a versenyképesség erősítése, illetve a nagy társadalmi kihívások kezelése. Az unió 2020-ra megfogalmazott célja a k+f ráfordítások 3 százalékos GDP-arányos szintjének elérése, a magyar cél - szintén 2020-ra 1,8 százalék (szemben a mostani 1,14-gyel).

Az Új Széchenyi terv ötös prioritása a tudomány és innováció, az innovációs (KFI) és a NIH-stratégia, az ágazati innovációs stratégiák pedig jövőre valósulnak meg a főosztályvezető szerint. A hivatal kiemelt feladatának tekinti, hogy az innovációs folyamat egészét, az ötlettől a piaci megvalósulásig figyelemmel kísérje a fejlesztéseket,

Ennek érdekében zajlik a KFI-stratégia megújítása, illetve Sebők úgy vélte, a vállalatok támogatásánál és ösztönzésénél külön kell kezelni a fiatal innovatív vállalkozásokat, de a menedzsmentszemlélet változását is szükségesnek látja a hivatal. Eddig a fogalomrendszer és a k+f minősítési rendszerek egységesítése történt meg, a NIH pedig egy mentori rendszer kiépítésével és információs adatbázis biztosításával segítené a cégeket, hogy ne akadjanak el félúton, ne maradjon el az innovációk társadalmi hasznosítása.

A részletek még nem ismertek

Az innovációs járulék leírhatóságának megszűnésével a főosztályvezető szerint a felszabaduló források egyéb innovációs területre kerülhetnek, az innovációs tevékenység állami ösztönzéséről pedig vannak elképzelések, ezek részleteiről vagy a bevezetés időpontjáról azonban egyelőre nem áll rendelkezésre nyilvános információ.