Továbbra is igen alacsony árnyomásra utal, hogy a maginfláció 1,6 százalékra mérséklődött, ami bőven elmarad a 3 százalékos inflációs céltól. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, amiért döntően az üzemanyagárak felelősek, míg 0,9 százalékkal drágultak a szeszesitalok, dohányáruk, valamint 0,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Idén az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások célzott áfacsökkentése lefelé, míg bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, valamint a bérköltségek növekedése felfelé húzhatják az inflációt, a bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza. Az üzemanyagárak tavaly február-márciusi mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 3 százalékot. Innen az üzemanyagárak tavaly április-májusi drágulásának bázishatása, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának valószínű csökkentése miatt az infláció "visszaszelídül" 2,2-2,5 százalék közelébe - véli Suppan. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, 2018 elején pedig az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt rövid távon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy az MNB monetáris tanácsa (MT) kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban még nem számít a kondíciók szigorítására.

Kapcsolódó

Idén az első negyedévben tovább gyorsulhat az inflációs ütem - véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. szakértője. Bár 2017 egészét tekintve nem számít folyamatos emelkedésre, az éves átlagos infláció is 2 százalék fölött alakulhat. A 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére idén még nem számít a szakember, ennek megfelelően monetáris szigorítás sem valószínű, de nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet.

Az éttermi étkezésnél nem látszik januárban az áfacsökkentés - legalábbis a nem előfizetéses éttermi étkezés havi szinten 0,4 százalékkal drágult. Nagyjából ugyanolyan mértékben, mint a januárt megelőző hónapokban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Az internet esetében részben átmehetett az áfacsökkentés, de még nem lehet pontosan látni ezt a hatást.

Ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet, ez pedig lassíthatja az inflációt. Szintén kérdéses az élelmiszerárnak alakulása. Ha például idén novemberben és decemberben nem lesz fagyos időjárás a dél-európai térségekben, akkor az idényáras zöldségek és gyümölcsöknél a most januári forgatókönyv ellentéte lesz, azaz a magas bázisárakhoz képest jóval olcsóbbak lehetnek ezek a termékek. Németh összességében idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációra számít.

A következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, egészben 2 százalék felett maradhat az ütem és az éves átlag 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta az MNB 3 százalékos inflációs célját - fogalmazott Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Bár szemmel láthatóan felpörög az infláció, az MT vélhetően nem fog kamatváltoztatással reagálni, hiszen a tagok kívánatosnak tartják a negatív reálkamat fenntartását. Így idén és jövőre is 0,9 százalék maradhat az alapkamat, míg a bankközi kamatok, azaz például a 3 hónapos Bubor, tovább süllyedhetnek - véli Ürmössy.