Véleménye szerint a bankrendszer működését meghatározó szabályozásnak abba az irányba kellene haladnia, hogy a hitelt folyósító bankok kötelesek legyenek feltárni ügyfeleik valós, igazolható jövedelemi helyzetét. Így el lehet érni, hogy a lakossági hitelek, illetve a havi törlesztőrészletek mértéke összhangban legyen az ügyfelek tartós jövedelmi helyzetével - érvelt Balog.
Így meg lehetne előzni, hogy a hitelfelvevők tömegesen kerüljenek olyan szorult helyzetbe, mint a frankban eladósodottak. Balog szerint ez szigorú jegybanki lépés lenne, de hosszú távon hozzájárulna a lakossági hitelezési viszonyok rendezéséhez és a segítségével sok egyéni tragédiát is meg lehetne előzni.
Az MNB növekedési hitelprogram (nhp) második ütemében április végéig 126 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a vállalkozások. Ez az alelnök szerint csak a sikeres első ütemmel összehasonlítva nem látszik soknak. Ezek a hiteleket már kifejezetten termelő beruházások finanszírozásra vették fel a cégek, továbbá már a fenntartható gazdasági növekedést segítik - vélte az MNB második embere.