Kolumnás cikket közölt ma a Világgazdaság, amelyet az MNB négy vezető tisztségviselője jegyez - igaz, nincs az aláírók között Magyarország első nemzetgazdasági minisztere, a jelenlegi jegybankelnök Matolcsy György. A cikk rögzíti, hogy 2010 után kivételes összhang alakult ki a jegybank monetáris és a kormány költségvetési és gazdaságpolitikája között, így sikerült elérni a makrogazdasági egyensúlyi helyzetet, és nem utolsósorban sikerült ösztönözni a magyar gazdaság növekedését. Az MNB vezetői szerint ez az összhang és a növekedés ösztönzése kerülhet veszélybe.
Az írás szerint 2016-ban a költségvetés GDP-arányos hiánya a 2 százalékos tervhez képest sokkal alacsonyabb, 1,3 százalék lett, ami visszafogta a gazdaság növekedését, ráadásul erre az évre esett az uniós támogatások kiesése is. A 2016 végi kiadások áthúzódó hatása és a 2017-es 2,4 százalék körüli GDP-arányos hiány idén már jelentős expanziós hatással - magyarán növekedési hatással - bírhatnának - taglalják a jegybanki vezetők.
Az MNB számításai szerint 2016-ban a monetáris politika mintegy 1 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést - a hitelprogramok (nhp és php), az alacsony, 0,9 százalékra zsugorodó alapkamat és a 0,2 százalékig csökkenő bankközi hozamok révén.
Idén a 2,4 százalékos költségvetési hiánycél teljesülése 0,5 százalékponttal növelheti a GDP-t. Ezen felül az áthúzódó tételek, amelyek a tavalyi hiányt növelték, de az idei GDP-ben érvényesülnek, további 0,2 százalékpontot jelenthetnek. Összességében tehát a hiány emelkedése jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés gyorsulásához. Azonban idén is fontos a kiszámíthatóság, és ha a hiány elmarad a költségvetési törvényben kitűzött céltól, akkor a költségvetés növekedésre gyakorolt hatása kisebb lehet. Az első két hónap költségvetési adatai ezúttal is azt jelzik, hogy fennáll ennek a kockázata - hangsúlyozzák az MNB vezetői.
A központi költségvetés egyenlegének többlete 180 milliárd forint volt 2017. február végén, ami több mint 160 milliárd forinttal magasabb a 2016. február végi többletnél. Ez megerősíti az MNB 2016. decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzést is, a hiány idén is elmaradhat a céltól és 1,6-2 százalék között alakulhat. Fontos a költségvetés és annak növekedési hatásainak tervezhetősége. A monetáris politika elérte lehetősége határait, így más gazdaságélénkítő hatásokra is egyre hangsúlyosabban szükség van - olvasható a jegybanki vezérkar cikkében.
A két erős ember korábban is inkább távolról tisztelte egymást, ám a közös cél érdekében együtt dolgoztak éveken át. Az MNB-nek számos saját publikációs eszköze van szakmai véleményének kifejtésére, most mégis a Világgazdaság véleményrovatát választották.
Emellett az üzenet is meglepő: kevés olyan jegybankot találunk, amely az egyensúlyos költségvetés, az amúgy igen magas államadósság csökkentése helyett a hiány növelése és a gazdasági növekedés erőltetett ösztönzése mellett teszi le a voksát. Ráadásul a költségvetési növekedésösztönzésből ritkán sült ki jó Magyarországon - elég a 2000-es kétéves költségvetésre és erre még egy lapáttal rátevő 2002-es száznapos programra utalni (az utóbbi lett a fő oka a 2006-os megszorításoknak).
Egy ilyen, az MNB honlapján is publikált megszólalás arra is alkalmas, hogy ha nem ért belőle a miniszter, akkor értő fülekre találjon a kormány más tagjaiban. Ráadásul mindennek különös optikát ad, hogy egy év múlva választások lesznek Magyarországon.