Egyszer sem használja az unortodox kifejezést az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseinek jellemzésére Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője, aki a Financial Times vendégszerzőjeként írt cikket a magyar gazdaságpolitikai védelmében. Álláspontja szerint az kormány lépéseit bírálók adósok maradtak azzal, hogy alternatívát adjanak ezekre, leszámítva azt, hogy visszatérést ajánljanak a tervgazdaságot követő átmenet gazdasági modelljéhez. Barcza az utóbbit adósságalapú, az 2010 óta követett modellt pedig munkaalapú gazdaságnak jellemzi, angolul szembe állítja debt-fare state-et a workfare economyval.

Magyarország 2008-as válság kirobbanásakor csak az IMF segítségével tudott talpon maradni, a jólétet adósságból finanszírozta, ami fenntarthatatlan volt. Ezért új utat kellett keresni. Az Orbán kormány a foglalkoztatás erősítését tűzte célul maga elé, ezért fogadta el az egykulcsos szja-t - összekapcsolva a családi adókedvezménnyel -, szigorította meg a korai nyugdíjazást, vezette be Európa legrövidebb munkanélküli segélyezési időszakát, tette le voksát a költséghatékony oktatás mellett és hozta létre a munkaalapú szociális segélyezést.

Egyre többen dolgoznak

Az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt, 2009-ben Magyarországon 55 százalék volt a foglalkoztatási ráta - vagyis a munkaképes korú lakosságon belül azok aránya, akiknek van állása -, és 62 százalékon állt az aktivitási ráta - az előbbi csoporton belül a munkával rendelkezők és az állást keresők együttes aránya. Ez a két mutató 2012-re 58, illetve 65 százalékra ment fel, ami a legmagasabb 1993 óta. Eközben a kormány konszolidálta a költségvetést, amelynek eredményeként az államadósság bőven a GDP 90 százaléka - a közgazdászok körében veszedelmesnek tartott szint - alatt maradt.

Egyesek azzal érvelnek, hogy a költségvetési hiányt a kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011 elején végrehajtott államosításával sikerült leszorítani, csakhogy a hiány tavaly is csökkent, a GDP 2,7 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy a jövőben viszonylag gyenge gazdasági növekedés mellett is tovább lehet faragni az államadósságot.

Nincs igazuk

Mások arról beszélnek, hogy az alacsony hiány fenntarthatatlan, csak a pénzügyi, a távközlési és az energiaszektort terhelő, a GDP két százalékát elérő különadóknak köszönhető. Jobb lett volna-e azonban ha ehelyett magasabb lett volna a deficit, ami a fenntarthatatlan eladósodás folytatásához vezetett volna. Vagy jobb lett volna-e megszorító intézkedéseket bevezetni, ami a szociális-politikai instabilitás kialakulásának súlyos kockázatával járt volna, ahhoz hasonló helyzethez vezethetett volna, amilyet Görögország esetén látunk - teszi fel a szónoki kérdéseket Barcza.

Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésével az Orbán-kormány azokra terhelte a hosszú távú stabilitás megteremtésének költségeit, akik nagy profitokat értek el a válság előtt. Úgy gondoljuk, csak ez lehetett a fair megoldás - szögezi le a szerző (a többesszám vonatkozhat Magyarországra, a kormányra vagy a Századvégre - a szerk.).

Bírnak minket a befektetők

Az eurózóna válsága alatt Magyarországot sikerült külső segítség nélkül vezetni, ami azt bizonyítja, hogy a jó makrogazdasági menezsdment megoldható. Korábban az ország ismételten az IMF segítségét kérte. A befektetők negatívan tekintettek Magyarországra 2012 elején, ám azóta pozitívan viszonyulnak az adósságkilátásokhoz. Magyarország a világ legjobban teljesítő országai közé tartozott a kötvénypiacokon 2012-ben.

A mostani bírálatok főként a múlt évi recesszió után következő növekedési deficitre vonatkoznak. A régió sem áll azonban jobban. Csehország - az ortodox modell híveinek korábbi mintaországa - alig van Magyarország előtt a recesszió terén és kelet-közép-európai térség összes országát is sújtja az eurózóna lassulása. A legtöbb régiós országban nő az államadósság és romlik a foglalkoztatás.

Európa-bajnok lesz Magyarország

Magyarországnak a több évtizedeses hibás gazdaságpolitika okozta problémákat kell leküzdenie, ami időbe telik. A siker látható lesz, amint az eurózóna kilábal a válságából és a belső fogyasztást nem fogja vissza a korábbi adósságok törlesztése, ami elszívja a jövedelmeket. Mindez már 2013 második felében megmutatkozhat.

Ahogy az ország túljut ezen a folyamaton, az adósságcsökkentés és a munkalapú társadalom felépítésének európai éllovasaként jelenik majd meg. A magyarok nem sokat törődnek azzal, hogy a nemzetközi intézmények elfogadják-e ezt vagy sem. A múlt heti sikeresek államkötvény-kibocsátás azonban azt mutatja, hogy a piacok elismerik az eddigi teljesítményt. Akárhogy is van, Magyarország mindezt saját jövőjéért teszi - véli Barcza György.