Magyarországon az államháztartási hiány a 2016-os 1,6 százalékról 2018-ban 2,4 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel 2 százalék alatt marad - derült ki az Európai Unió 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait összegző, szerdán közzétett európai szemeszter őszi csomagjából.
Az uniós tanács júniusban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre.
Mivel Magyarország a jelentős eltérés korrekciója érdekében nem tett hatékony intézkedéseket, a bizottság most egy felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolja, amelynek értelmében az országnak legalább a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben - közölte az uniós szerv.
A Pénzügyminisztérium szerdai közlése szerint: októberben az államháztartás központi alrendszere - a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok - 181,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami alig különbözött (348 millió forinttal alacsonyabb) az egy évvel korábbitól. Az év első tíz hónapját 1678 milliárd forint hiánnyal zárta a központi alrendszer, ami 260 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál és az éves előirányzat 123,3 százalékának felel meg.
Az Európai Bizottság (EB) jelentése kiemelte Romániát is, amelynek a tanács júniusban a jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében fogalmazta meg azt az ajánlást, hogy a GDP 0,8 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre 2018-ban és 2019-ben egyaránt.
Az ajánlások nyomán nem történtek hatékony intézkedések, ezért az EB egy Romániának szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolta a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. Az országnak legalább a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben. Romániában az államháztartási hiány a 2015-ös 0,5 százalékról 2016-ban 2,9 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint 2018-ban 3,3 százalékot, 2019-ben 3,4 százalékot, 2020-ban pedig 4,7 százalékot ér el, ami a legmagasabb hiányt jelenti az EU-ban.
Görögország első ízben vesz részt a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemeszterében. A bizottság elfogadta a Görögországról szóló első jelentést a megerősített felügyeleti keretben, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül augusztus 20-án életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően hoztak létre.
A Görögország által benyújtott 2019-es büdzséjavaslat biztosítja, hogy az ország teljesíteni tudja a GDP 3,5 százalékát kitevő elsődleges többlet elérésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Az egyéb területeken végrehajtott reformok vegyes képet mutatnak, és a hatóságoknak a célkitűzések elérése érdekében fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást.
A tekintélyes adósságenyhítő intézkedéscsomag részeként az eurócsoport június végén tartott ülésén elfogadott szakpolitikai feltételektől függő adósságenyhítő intézkedések elindítása a megerősített felügyeleti keret szerinti második jelentés pozitív értékelésétől függ. Ezt a jelentést a jövő év elején teszik közzé.