Március 2-án indul az azonnali fizetés. Onnantól kezdve éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapokon is 5 másodpercen belül átmennek majd az utalások egyik bankszámláról a másikra, ha az összeg nem haladja meg a 10 millió forintot. A tízmillió forint fölötti utalások a most megszokott rendben történnek majd, vagyis a banki napokon tíz ciklusban számolja el ezeket a Giro Zrt., így napközben egy-két órán belül rendszerint megérkeznek az átutalások, a bankok zárása után indított tranzakciók teljesülésére pedig várni kell a következő nyitásig. Több részletben persze tízmillió forint fölötti összeget is át lehet utalni azonnali fizetéssel.

Lesznek másodlagos azonosítók

Kapcsolódó

Amit minden bank bevezet, mert kötelező, az a másodlagos azonosítók használata. Ezek lehetnek mobiltelefonszámok, e-mail címek, magánszemélyek esetében adóazonosítók, cégeknél pedig az adószámok. Ahhoz tehát, hogy valaki pénzt tudjon átutalni egy másik ember vagy cég számlájára, nem kell ismernie a bankszámlaszámot, elég ha tudja az ahhoz kapcsolódó másodlagos azonosítók valamelyikét. Ilyen azonosítót nem kötelező kapcsolni a bankszámlához, mindenki maga döntheti el, hogy megteszi-e. Ha valakinek több bankszámlája is van, jó, ha tudja, hogy egy bizonyos másodlagos azonosítót, például a mobilszámát, csak az egyikhez adhatja meg, ahhoz, amelyikre az átutalásokat várja, hiszen az átutalt összeg több bankszámlára nem érkezhet meg.

A másodlagos azonosítók használata a korábban szokásosnál nagyobb figyelmet igényelhet. A bankszámlaszámot is el lehet gépelni persze, de a számlaszámokba beépített ellenőrzőkód miatt egy-egy számjegy elírása általában érvénytelen számlaszámot eredményez, így nem megy át a pénz. Az elgépelt telefonszám, e-mail cím, vagy adóazonosító viszont könnyen lehet, hogy érvényes, és egy másik bankszámlához kapcsolódik, ebben az esetben pedig nem lesz könnyű visszaszerezni a pénzt.

Átalánydíj? Előbb töröljék el a tranzakciós illetéket!

Az MNB-nek kiemelkedően fontos, hogy az azonnali fizetés sikeres legyen, a magánszemélyek és cégek is ezt használják a mostani, jellemzően készpénzes ügyletek helyett. A jegybank szerint az elterjedés legfőbb kerékkötője a banki szolgáltatások árazása lehet. A jegybank olyan számlacsomagokat szeretne, amelyek egy alacsony havidíj mellett korlátlan számú ingyenes átutalást tartalmaznának, ilyenek azonban nincsenek a piacon, vagy ha vannak, leginkább csak a prémium ügyfélkör számára elérhetőek.

A hitelintézetek az átutalásokra díjat számolnak fel, ennek az a fő oka, hogy az állam 0,3 százalékos tranzakciós illetékkel terheli ezeket a tranzakciókat. A bankokat arra már rákényszerítették, hogy a készpénzfelvételek után fizetendő illetéket lenyeljék, havonta két alkalommal 150 ezer forintig ingyen kell biztosítaniuk az ATM-s készpénzfelvételeket az ügyfeleknek annak ellenére is, hogy az ATM-eknek van fenntartási költségük, és az állam részére is be kell fizetniük a 0,6 százalékos tranzakciós adót.

A lakossági átutalások tranzakciós adója mindössze 10 milliárd forint körüli összeget jelent a költségvetésben, de az állam nem mondott le róla, a bankok pedig nem akarják lenyelni. A Magyar Bankszövetség álláspontja az, hogy az új számlacsomagok megjelenésének a feltétele az átutalásokat terhelő illeték és az ingyenes ATM-es készpénzfelvétel eltörlése lenne. Utóbbi intézkedés nyilvánvalóan nem lenne népszerű, de sokakat venne rá arra, hogy készpénz helyett az új azonnali utalást részesítsék előnyben. A bankok persze támogatják az MNB törekvéseit a készpénzmentes megoldások elterjesztésében. Az MKB azt tervezi, az idén tavasszal olyan új számlacsomagot indít, amely támogatja az azonnali fizetést. A Budapest Bank is dolgozik ilyen számlacsomagon.

Fizetési kérelem? Majd valamikor

Az azonnali fizetéssel együtt elvileg elindulhatnának olyan szolgáltatások is, mint a fizetési kérelem. Ez azt jelenti, hogy ha valaki pénzt szeretne kérni egy másik bankszámlatulajdonostól, fizetési kérelmet küldhet neki, amit a másiknak csak el kell fogadnia, és ezzel a kérő fél számlájára kerül a pénz. Egyes fintechcégek ügyfelei számára ez a funkció már ismerős lehet, a hazai banki gyakorlatba azonban még került be.

Az újdonságtól egyrészt azt remélik, hogy csökken a sárga csekkek szerepe a mindennapokban, hiszen a közműcégek vagy más szolgáltatók fizetési kérelmet is küldhetnek az ügyfeleiknek. A módszerrel persze magánszemélyek is élhetnek, ha például elfogyott a pénze a gyereknek a táborban, ő is küldhet a szüleinek fizetési kérelmet. Ennél a szolgáltatásnál is aggódnak sokan, hogy megszaporodhatnak a visszaélések, csalók kérnek majd pénzt például az áramszolgáltató nevében.

Az aggodalom egyelőre fölösleges, a Napi.hu által megkérdezett bankok közül egyedül az Erste indítja el ezt a szolgáltatást március elején, a Raiffeisen az indulás után egy hónapon belül tervezi a bevezetést. A Takarékbank viszont 2020 második felében tervezi a fizetési kérelem elindítását, a CIB-nél és a Budapest Banknál és az MKB-nál is a későbbi tervekben szerepel a bevezetése, a K&H pedig nem ad ki információt a jövőbeni üzleti terveiről.

QR-kódos fizetés sem lesz

A másik nagy újdonság, a QR-kódos fizetés sem indul el várhatóan sehol, egyedül az Erste tervezi az élesítését nem sokkal a márciusi start után. A Raiffeisennél két raiffeisenes ügyfél között már működik ez a megoldás, márciustól elvileg más bankok ügyfelei és a raiffieisenek között is fog.

A QR-kódos fizetés során a kedvezményezett egy QR-kód generálásával adhatja át a fizető fél részére a fizetési megbízás megadásához szükséges adatokat, azt beolvasva fizetheti ki a számlát a vevő. Az is lehetséges, hogy a fizető fél egy QR-kód generálásával megadja az adatait a kedvezményezettnek, aki ezek segítségével fizetési kérelmet indíthat a vevő számára. Ezzel a módszerrel készpénz nélkül, elektronikus úton is lehetne fizetni például olyan kereskedőknél, amelyeknél nincs kártyás vásárlási lehetőséget biztosító POS-terminál.

A szabvány, amit használniuk kell a bankoknak, már tavaly július óta elérhető, a QR-kódos fizetés gyakorlati megvalósítására azonban még várni kell. A Takarékbank a második félévben ennek a szolgáltatásnak a bevezetését is tervezi, a CIB-nél a későbbi tervekben szerepel a bevezetése, az MKB-nál is ott van ez a szolgáltatás a későbbi fejlesztési lehetőségek között, Budapest Bank pedig csak annyit mondott erről: folyamatosan vizsgálja az új fizetési megoldásokat.