Az Orbán kormány 2010-es hatalomra kerülése után kevés konkrét választási ígérete egyikeként vezette be a "Női 40" nyugdíjkorhatár-kedvezményt, amelynek a lényege, hogy a nők 40 év szolgálati idővel - amibe részint a gyerekneveléssel töltött évek is beleszámítanak - teljes jogú öregségi nyugdíjhoz juthatnak. Az elmúlt három évben már mintegy 120 ezer hölgy élt ezzel a kedvezménnyel, amely évente mintegy 140 milliárd forint kiadást generál. Az elmúlt hónapokban több politikai csoport, a szakszervezetek, a Jobbik is felvetette a kedvezmény kiterjesztést a férfiakra, sőt, népszavazási is készül az ügyben.

Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a baloldali pártok közül beállt az MSZP a férfi kedvezmények kiterjesztése mögé - vélekedett Simonovits András, a MTA Közgazdasági Intézetének kutatója. 2010 előtt fontos intézkedések születtek - a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a korhatár emelése - ezzel a Bajnai-kormány esélyt adott a nyugdíjrendszer hosszú távú kiegyensúlyozására. A 2010-ben hatalomra jutott Fidesz-kormány részben folytatta a szigorító lépéseket, hisz a korhatáremeléstől nem lépett vissza, de számos felelőtlen intézkedést hozott, kezdve a magánpénztári rendszer felszámolásával, illetve a nyugdíjak infláció feletti emelésével. A Női 40 korhatárkedvezmény lehet, hogy 62 éves korhatár alatt működik, de 65 éves korhatár mellett nem finanszírozható, mégpedig a korhatáremelés beindult - tette hozzá Simonovits. Elhibázott lépés, hogy a diplomás, jól kereső nők 58 évesen nyugdíjba menjenek, ezért ha nem is szüntetik meg a Női 40-et, de legalább finomítani kellene szabályokon - bizonyos összegű nyugdíj felett például ezt nem engedélyezné a szakértő. Simonovits András szerint a korai nyugdíjazást nem, hogy támogatni kellene a (mindenkori) kormánynak, hanem "büntetni": vagyis az induló nyugdíjat csökkenteni az előrehozott nyugdíjazás esetében.

Magyarország 1997-98 bátor lépést tett - igaz hiányosságokkal -, amikor a magánpénztári reform mellett döntött, ami lehetőséget adott volna nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozására - vélekedett Spät Judit az Együtt közgazdásza, a Világbank és az MNB korábbi szakértője . A másik lépés a nyugdíjkorhatár emelése volt. A mai 62 éves nők várható élettartalma 18, a férfiaké 14 év - vagyis nem igaz, hogy nyugdíj helyett a dolgozók temetőbe mennek. Új fordulat viszont a kivándorlás, amely alapjaiban változtatja meg a feltételezéseket a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban - ennek a következményeit nem mértük még fel. Jelenleg nem azon kell gondolkodni, hogy a nyugdíjrendszer szabályait lazítsa, a költségeit növelje, hanem a mai 40-50-es korosztály hosszú távú foglalkoztatást egészségügyi helyzetét javítsa annak érdekében, hogy hosszabb távon is aktívak maradjanak a munkaerőpiacon.

Kevés a gazdasági bevándorló és egyre több a magyar gazdasági kivándorló - ez a mai magyar nyugdíjrendszer egyik legnagyobb baja - mondta Vajda Zoltán, nyugdíjszakértő. A magánpénztári rendszer feloszlatásával itt ragadt Magyarország egy felosztó-kirovó rendszerben, amelyből annyi nyugdíjat tud fizetni, amennyit az aktívak befizetnek. A matematika egyszerű: a társadalom öregedésével, kivándorlással nem lesznek befizetők - tette hozzá Vajda Zoltán.

Így látják a politikusok

A Női 40 sokat segített a nőknek, de egy rosszul előkészített intézkedés volt. Ha az kell, hogy 2018-ban a Fidesz választást nyerjen, hogy bevezessék a Férfi 40 nyugdíjkedvezményt is, akkor megteszik - vélekedett Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a Váradi András Alapítvány nyugdíjkonferenciájának megnyitóján. A párt nem támogatja az újabb nyugdíjkorhatár-csökkenést, ugyanis aki ma azt ígéri, hogy lehet, újabb és újabb ajándékokat osztogatni, az téved. Több nyugdíjat nem fognak kapni ettől a férfiak - vélte.

A nyugdíjkassza többletét el kell tenni a jövőre. A Férfi 40 egy hibás termék, ennél vannak jobb megoldások: a csökkentett előrehozott nyugdíj, de át kell alakítani a hosszú távú nyugdíj-előtakarékosság rendszerét is. A mai magyar bérszínvonal mellett sokak számára a megtakarítás nem alternatíva, ám ettől még szélesíteni kell a lehetőséget. El kell gondolkodni a rászorultsági minimálnyugdíj bevezetésén. Az Együtt elnöke szerint hiba volt a nyugdíjplafon bevezetése. Ma sokan a nagyobb biztonság miatt támogatnák a Férfi 40 nyugdíjkedvezményt, de a munkahelyek garantálása nem a nyugdíjrendszer, hanem a foglalkoztatás és adópolitika feladata - ezen a területeken kell lépni a kormánynak.

Pápa Levente, az Együtt alelnöke szerint a Férfi 40 kedvezmény bevezetése túl szélesre tárná az ajtót, ugyanis rengeteg "potyautas" kerülne a rendszerbe. Az államnak nem a jelenlegi 50-esek, 60-asok nyugdíjba menekülését kell segítenie, hanem a foglalkoztatásuk bővítését. A nyugdíjkorhatárt újra rugalmassá kell tenni, megfelelő bonus/malus rendszerrel,  vagyis a megoldás középen van - vélekedett Pápa Levente.

Korózs Lajos, az MSZP szociálpolitikusa olyan megoldást támogat, amely nem különböztet meg egyetlen biztosítottat és nem okoz kárt. A Nők 40 program sem volt végigondolva: a korábban összesen néhány tízezer nővel számoltak, ebből lett 130 ezer ember.

A jobbikos Sneider Tamás szerint a kedvezmény kiterjesztése a férfiakra egy lehetőség, nem kötelező, de a javaslatot annak "emberi oldala" miatt támogatják. A javaslat elfogadása évi plusz 150 milliárdos kiadást jelentene a társadalombiztosításnak - a politikus szerint ez költségvetési szempontból nem egy egyet rengető összeg. Szerinte nem elvárható, hogy egy mentőápoló vagy tűzoltó 60 évesen ugyanazt a munkát végezze, mint huszon-, harmincéves társai.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint a helyzet nem fekete-fehér. Szerinte egy demagógia-verseny része a Férfi-40 korhatár felvetése, ugyanis jelenleg nincs olyan helyzetben az ország, hogy megengedhesse. A kormány szerint a Nők 40 kedvezmény még finanszírozható volt - köszönhetően részben azoknak a döntésnek, amit még a  Bajnai-kormány hozott. Vannak olyan szakmák, ahol nem lehet 65 évesen helytállni, erre szolgál a katonák rendőrök életpálya programja. Örülni kell annak, hogy a jelenlegi módosításokkal 2025-2030-ig működőképes a nyugdíjrendszer, így nem szabad a szabályok lazításán gondolkodni, az felelőtlenség lenne - vélekedett Gulyás Gergely.