A vétlen utas csigolyasérülést szenvedett a karambol során. Miután felgyógyult, visszament dolgozni, de annyira fájt a háta, hogy nem bírta a napi 8 óra terhelést, így 4 órás munkakörbe kérte magát. Ezt követően a bírósághoz fordult, hogy a biztosító fizesse meg neki az addigi keresetveszteségét, illetve a jövőbenit is, ami a 4 órányi napi munkakiesésből származik.
Az elsőfokú bíróság meg is ítélt számára 1,2 millió forintot az addigi keresetkiesésre, illetve nem vagyoni kárra, a jövőre nézve pedig havi 26 ezer forint járadékot állapított meg. Ez utóbbi pótolta volna annak a 4 órának a bérét, amit a betegsége miatt nem tudott ledolgozni.
A biztosító fellebbezett és a másodfokú bíróság nem tartotta jogosnak a járadékot és valamennyit levett az egyösszegű térítésből is. Az indok az volt, hogy a sérült nem bizonyította az összefüggést a baleset és aközött, hogy csak napi 4 órát tud dolgozni.
A sérült felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az is a másodfokú, jogerős ítéletet hagyta jóvá. Az orvosszakértők megállapították, hogy az a fájdalma, amire hivatkozik a sérült - és ami miatt nem tud 4 óránál többet dolgozni - nem a balesetből származó sérülés következménye. A tanúként meghallgatott munkatárs pedig csak azt tudta bizonyítani, hogy a sérültnek fájdalmai voltak munka közben.