Tavaly 16 916 személysérüléses baleset történt Magyarországon a hivatalos rendőrségi adatok szerint, ez 2,6 százalékos növekedést jelent a 2017-es szinthez képest és 2010 óra a legrosszabb eredmény.

Csúcson a balesetek száma, legtöbbször a gyorshajtás a felelős

Kapcsolódó

Bár a múlt évben 567 halálos közúti baleset történt, ami csökkenést jelent a 2017-es 575-höz képest - azonban a balesetekben összesen 633-an haltak meg, míg egy évvel korábban 625-en (egy balesetben több halálos áldozat is lehet).

A halálos áldozatok száma az elmúlt kilenc évet nézve 2010-ben volt a legmagasabb, akkor 649 balesetben 740-en vesztették életüket.

A súlyos sérüléses balesetek száma tavaly 4890 volt, ez lényegében nem jelent változást, 2015 óta 4890-4913 baleset történt évente. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma pedig 11 459 volt, ez szintén a legrosszabb  adat 2010 óta.

Továbbra is a gyorshajtás a legnagyobb probléma: a 16 916 tavalyi baleset 31 százaléka ezért következett be. A balesetek negyede az elsőbbség meg nem adásához köthető, 17 százalékuk pedig kanyarodás közben történt. (Fontos, hogy a statisztika csak egy okot nevesít a baleseteknél, azonban több tényező is szerepet játszhat bennük, például egy kanyarodó autó egy, a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedő motorossal ütközik.)

Csökkenést vártak

Részben ezek az adatok mutatják, hogy az évekkel ezelőtt uniós támogatásból kiépített országos szupertraffipax-rendszer nem érte el a kitűzött célokat.

A rendszer rajtjánál 2016 tavaszán a rendőrség azt írta a 365 fix mérési pontot és 160 mobil sebességmérőt magában foglaló szupertraffipaxos rendszerről: "a projekt a hatályos magyarországi és EU-s programokkal harmonizál, hiszen a közlekedésbiztonsági cselekvési programok utólagos értékelése rámutatott arra, hogy a közlekedési szabályok betartásának ellenőrzése - különösen, ha az ellenőrzés gyakori és széles körben felhívják rá a figyelmet - kulcsfontosságú a közúti halálesetek és sérülések számának csökkentése terén. Az unió többek között azt a célt tűzte ki, hogy - 2010-hez képest - a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma 2020-ig csökkenjen a felére, 2050-ig a nullához közelítsen. Magyarország közlekedéspolitikai programja harmonizál az uniós célokkal".

Az átlagsebesség-mérésből nem kérnek

A gyorshajtások kiszűrésére már régóta van egy hatékonynak látszó - nemzetközi szinten több helyen sikereket hozó - megoldás, amellyel a balesetek és a halálozási kockázat is számottevően mérsékelhető. Ez az átlagsebesség-mérés vagy szakaszsebesség-mérés (section control). Rendkívül egyszerű elven alapul, azt nézi, hogy az adott távolságot az adott autó mennyi idő alatt teszi meg.

A sebességet két pont között méri az eltelt idő és a megtett kilométerek hányadosa alapján. Ha az eredmény magasabb az adott útszakaszra érvényes sebességhatárnál, akkor jöhet a büntetés. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy ne egy-egy adott pontban mérje a sebességet, hanem jóval hosszabb szakaszon. Előnye a szupertraffipaxos rendszerrel szemben, hogy nem fix ponton méri a sebességet, az autósok ugyanis a rögzített kameráknál rendszerint lassítanak, de előtte és utána sokszor bőven a megengedettnél gyorsabban mennek.

Az átlagsebesség-mérés bevezetéséhez a technikai feltételek adottak, ráadásul nemrég kiderült, hogy a NÚSZ kamerái ugyan úgy képesek mérni a sebességet, mint a szupertraffipaxok. Emellett a vonatkozó jogszabály is nevesíti az átlagsebesség-mérést.

A Buksza évekkel ezelőtt rákérdezett a rendőrségnél és a szakminisztériumnál, hogy az átlagsebesség-mérést bevezetik-e a magyar utakon, de nemmel válaszoltak. A múlt év végén is megkerestük a közlekedési kérdésekben illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy tervezik-e az átlagsebesség-mérés bevezetését a jövőben, de azóta sem kaptunk választ a kérdéseinkre. (Ha időközben megérkeznek a válaszok, frissítjük a cikkünket.)