Magyarország és Banglades erősíti együttműködését a nukleáris energia területén, ugyanis az utóbbi időben világossá vált, hogy a biztonság garantálásához a lehető legnagyobb mértékű energetikai önellátásra van szükség - közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az MTI híradása szerint a tárcavezető bangladesi kollégáját, A. K. Abdul Moment fogadta délelőtt Budapesten, ezt követően tartottak közös sajtótájékoztat.

A találkozó legfontosabb kérdése a nukleáris együttműködés volt. Szijjártó szerint azáltal, hogy Bangladesben is új atomerőmű épül (ráadásul ugyanaz a kivitelező ugyanolyan típusú reaktorokat telepít ugyanabban a pénzügyi konstrukcióban, mint a leendő paksi építkezés esetében) "fontos, hogy a nemzetközi nukleáris ipari együttműködésünket fejlesszük".

Kapcsolódó

A miniszter bejelentette, hogy bangladesi kollégájával nukleáris képzési megállapodást írtak alá, amelynek keretében az ázsiai ország hallgatói számára évi 140 magyarországi felsőoktatási ösztöndíjas helyet biztosítanak - közülük kezdetben 30 férőhely kifejezetten a leendő atomipari szakemberek számára tartanak majd fenn. 
Az együttműködés másik területe az atomerőmű építésével kapcsolatos tudás és tapasztalatok átadása jelenti - mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a cél, hogy felgyorsítható legyen a paksi beruházás megvalósítása. 

A bangladesi Paks II.

Az Energiaklub évente frissülő, globális analízise, mely a világban építés alatt álló atomerőművek projektjeit írja le, a Rooppur Atomerőművel kapcsolatban, többek között ezt írta: Banglades "két olyan reaktort kap, amilyen már működik a Novovoronyezsi Atomerőműben – és amit eredetileg Finnországba, illetve Paksra is terveztek-terveznek az oroszok. A bangladesi építkezés az első költségbecslés szerint 13 milliárd dollárba került volna, de az előkészítő munkák során, amikor a felek rögzítették a felelősségmegosztást, végül úgy állapodtak meg, hogy a 12,65 milliárd dolláros szerződésben 90 százalékot orosz hitelből, a többit házon belülről oldja meg a bangladesi kormány.
A Rooppur-1 beüzemelését az összes fontos berendezést tervező, építő és szállító Roszatom 2023-ra ígérte, a 2. blokkét egy évvel későbbre. A munkálatokban csúszásról és problémákról hivatalos híradás nem jelent meg, a projektet még a Covid-19 sem lassította le, az építkezés csúcsán több mint 12 500 ember dolgozott az építkezésen. (...) Bármilyen építési, pénzügyi vagy szervezési problémákról továbbra sincsenek hírek, de az igaz, hogy március végén a The Financial Express azért azt megpendítette, hogy az Oroszországot érő gazdasági szankciók megnehezíthetik a bangladesi építkezés finanszírozhatóságát.
Az oroszok SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről való levágásnak, illetve az orosz központi bank és más orosz kereskedelemi bankokra vonatkozó nemzetközi korlátozásoknak az elemzés szerint lehetnek a projekt befejezését hátráltató következményei. Pláne, hogy az orosz hitel és a bangladesi állami pénzügyi alapok mellett a finanszírozásban - illetve az erőműhöz szükséges üzemi infrastruktúra kiépítéséhez - India mintegy 1 milliárd dollárnyi kölcsönt adott. De a terv továbbra is az, hogy 2022 júniusáig az erőmű összes fizikai és mechanikai berendezését telepíteni fogják."

Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy "a kétoldalú kapcsolatok minél hatékonyabb fejlesztéséhez személyes jelenlétre van szükség, ezért a kormány konzuli képviseletet nyitott Dakkában, amely éppen most kezdte meg teljes spektrumú működését". Mindezt a bővülő kereskedelmi együttműködés is indokolja: tavaly 40 százalékkal nőtt a magyar-bangladesi kereskedelem volumene, a magyar élelmiszer- és gyógyszeripari, vízügyi technológiák pedig továbbra is rendkívül keresettek a dél-ázsiai országban.