Látványosan csökkent a banki feketelistán lévők száma, tavaly százezren kerültek le róla. 2023-ban azonban a lezárult törlesztési moratórium és a magas kamatok miatt, valamint a jelzáloghitelek kamatstopjának megszűnése esetén újra sokan kerülhetnek a KHR-listára.

Tavaly a magyar lakosság törlesztette a hiteleit, ugyanis több mint 100 ezer lakossági adós került le a negatív adóslistáról a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint.

2021 végén még 785 ezer aktív mulasztást tartott nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), 2022 végére az ilyen esetek száma 680 ezerre csökkent – írja a Bank360.

A passzív negatív adóslistások száma viszont nagyjából stagnált tavaly, az év elején 256 ezer, az év végén 252 ezer volt.

Javult az adósok fizetőképessége

Az utóbbi öt évben még nagyobbat javult az adósok fizetési képessége, a negatív adóslistán ugyanis 2018-ban több mint kétszer ennyi szerződést tartottak nyilván: 1,426 milliót. A passzív listán is többen voltak, 272 ezren.

A 2020 márciusában kezdődött, majd több ízben meghosszabbított, és végül csak 2022 végén lezárult törlesztési moratórium hozzájárult ahhoz, hogy a negatív adóslistára új nevek ne kerülhessenek fel, hiszen a lakosság jelentős részének ez idő alatt egyáltalán nem kellett törleszteni a hitelét, ha nem tudta, vagy nem akarta.

Az is csökkenthette a feketelistás hitelek számát, hogy egyre kevesebb ahitelszerződés. 2022 végén a KHR-ben kicsivel több mint 7 millió fennálló és 2,2 millió megszűnt lakossági hitelszerződést tartottak nyilván. 2018-ban még 7,47 millió aktív hitelszerződés volt a KHR-ben, de a számuk évről évre alacsonyabb, tavaly is mintegy 100 ezer lakossági hitelszerződéssel lett kevesebb. 

Kevesebb a hitelt felvevő, több az adós

Bár a szerződések száma csökken, a lakossági adósok száma növekszik, ami azt jelenti, egy adósra egyre kevesebb hitelszerződés jut. 2022 végén 5,116 millió személy kölcsönnel kapcsolatos adata volt a rendszerben, míg 2020-ban nem érte el az 5 milliót a lakossági nyilvántartásban szereplők száma.

Januártól véget ért a hitelmoratórium, amiben az utolsó időkre éppen azok maradhattak, akiknek a leginkább gondot okozhat a törlesztés újrakezdése.

Fordulatot hozott az újév a bankokban: így változnak a hitelek

Jelentős változást hozott 2023 a hiteleknél és az állami támogatásoknál. Nőtt a thm plafon, megszűnt a hitelmoratórium, és már három kamatstop is érvényes június végéig. Bővebben >>>

Kik kerülhetnek könnyen feketelistára?

Ha megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja, amit egyelőre az év közepéig hosszabbított meg a kormány, az ügyfelek rosszul járhatnak, mivel a kifutása a törlesztőrészletek drasztikus emelkedésével járhat, ami sok érintettet a banki feketelistára juttathat. A jegybank legfrissebb közlése szerint egy átlagos lakáshitel adós jelenleg havonta 30 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint amennyit a kamatstop nélkül törlesztenie kellene.

2024-től a babaváró hitelnél elkezdenek majd tömegesen lejárni a gyerekvállalásra kapott ötéves határidők. Azok a házaspárok, akiknek ezt nem sikerült teljesíteniük, több millió forintos kamatvisszafizetéssel és megemelkedett törlesztőrészletekkel számolhatnak. Ugyanez vár azokra is, akik felvették a támogatott hitelt, de megromlott a kapcsolatuk, és elválnak.

A vállalatoknak is nehezebbé válhat a hitelek törlesztése a magas kamatok és az ősszel a kkv-hiteleknél bevezetett kamatstop lejárta miatt. A kormány kedvezményes konstrukciókkal segít rajtuk (Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram), azonban lehetnek olyan cégek, amelyek nem jutnak majd hozzá ezekhez az olcsó forrásokhoz, a piaci kamatozású hiteleiket pedig nehezen tudják majd tovább fizetni.