Január végéig minden lakossági ügyfélnek meg kellett kapnia a díjkimutatást a számlavezető banktól a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségekről. A jegybank friss közleménye szerint minden bank eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének.

Egy uniós szabály értelmében a bankoknak ugyanis kötelező tájékoztatniuk a bankszámlával rendelkező ügyfeleiket, hogy az előző évben milyen jogcímen milyen összegeket vontak le tőlük. A dokumentumot díjkimutatás néven önök is megtalálják az internetbankban vagy a pénzintézet által kiküldött levélben. Ennek módja attól függ, hogy az ügyfél milyen kapcsolattartásról állapodott meg a pénzintézetével. Fontos, hogy ha egy bankszámla fölött többen is rendelkeznek, csak a számlatulajdonos kapta meg a tájékoztatást.

Érdemes áttekinteni ezt a költségkimutatást, ugyanis az összehasonlítás révén eldönthető, hogy a bankköltségek csökkentése érdekében érdemes-e számlacsomagot, vagy akár bankot is váltani.

Egységes rendszer

A kimutatás egységes formátumú, mindössze néhány oldalas, és egyszerűen átláthatóan mutatja be a bank által 2023-ban levont díjakat.

A levél egy bevezető után egy összefoglaló táblázatban közli, mennyi volt az összes kifizetett díj, az ügyfél által fizetett kamat és a jóváírt kamat összege.

Majd külön-külön sorokban összegzi a különböző fizetések (például utalások, beszedések), bankkártyás műveletek, folyószámlahitel (ha van), s egyéb szolgáltatások összesített terheit is.

Felsorolja továbbá, hogy az ügyfél hány darab tranzakciót végzett, mennyi volt ezek egységnyi díja, vagy ha voltak ingyenes tranzakciók (például a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételi lehetőség), akkor hány műveletért kellett ténylegesen fizetni. A kimutatás jelzi, hogy mennyi kamatbevételt ért el az ügyfél, illetve mekkora összegre rúgott folyószámlahitelének kamatköltsége.

Hol találjuk?

Azok az ügyfelek, akik postai úton kapják a bankszámlakivonatot, már meg is kapták a díjkimutatást a decemberi kivonattal együtt. Akik online bankoknak – és a számlakivonatot is így kérik –, az internetbankban találják az összefoglalót, természetesen a bankok nem feltűnő helyre teszik ezt a dokumentumot. Az alábbiakban összegyűjtöttük, a hazai pénzintézeteknél hol találja ezt a fontos kimutatást:

  • OTP Bank: Számlakivonatok, szerződések, egyéb dokumentumok → Egyéb dokumentumok (egy részletes kereséssel tudjuk lekérni az adatokat)
  • Erste Bank: Saját név → Termékeid → Digitális Tárhely → PAD Kimutatás
  • K&H Bank: Dokumentumok → értesítő (januári dátumra szűréssel)
  • MBH Bank: Számlainformáció → januári számlakivonat és díjkimutatás (régebbi internetbank esetén a Számlakivonatok, dokumentumok → Letölthető dokumentumok → Értesítő)
  • CIB Bank: Dokumentum → Kivonat/Díjkimutatás
  • Gránit Bank: Postaláda/Beérkezett levelek → Tájékoztató lakossági folyószámla Díjkimutatásáról
  • MagNet Bank: Személyes/Levelezés → díjkimutatás
  • Raiffeisen Bank: Számlainformációk → Számlakivonatok vagy Értesítők
  • UniCredit Bank: Bankolás → Bankszámla → Megtekintés → Kategóriák → (Számlakivonatok) Díjkimutatás

Jobb, ha átfutja

A díjkimutatás áttekintésével könnyen össze lehet hasonlítani saját számlaszolgáltatásaink költségét más szolgáltatók aktuális ajánlataival. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatója emlékeztet: a bankoknak egységes elnevezéseket, meghatározásokat kell használniuk a számlaszolgáltatásokra, műveletekre.

Segíthet a választásban a jegybank ingyenes bankszámlaválasztó kalkulátora, amellyel az összes hazai, forintalapú bankszámla költségeit ki lehet számolni, ráadásul az ügyfélre jellemző fizetési szokások megadása után a várható havi és éves átlagdíjat is ki lehet számítani. Fontos, hogy a részletes kondíciókról csak az adott pénzintézetnél lehet tájékozódni, ugyanakkor tájékozódási pontnak hasznos lehet a kalkulátor.

Mi kerül ennyibe?

A bankszámlát a legtöbben ma már szinte minden nap használják: gondoljuk csak végig, kártyával fizetünk a boltban, készpénzt veszünk fel vagy fizetünk be vagy lekérdezzük az egyenlegünket. Azonban ha nem vagyunk elég körültekintőek, havi szinten nagyon sok felesleges költséget fizethetünk ki a banknak.

Az MNB tavalyi összesített adatai szerint a lakosság szolgáltatásonként a legtöbbet készpénzfelvételért (27 százalék) fizet, ezen felül a kifizetett díjak jelentős része a számlavezetéshez (26 százalék), az átutaláshoz (18 százalék), a bankkártyához (13 százalék) és az SMS- értesítéshez (15 százalék) kapcsolódik.

Felesleges díjak

Sajnos még mindig sokan kérnek sms értesítést a tranzakciókról, ezekért havonta átlagosan 5 900 forintot fizethetünk 2024-től. Ez akár nulla forint is lehetne, ha a sokkal egyszerűbb és teljesen ingyenes megoldást, a push értesítéseket választjuk. Óriási tévhit az is, hogy az sms biztonságosabb, mint a mobil applikáció, utóbbi esetében ugyanis kétszeres azonosítás is történik: egyrészt az alkalmazás megnyitásakor (belépés), másrészt a tranzakció elfogadásakor. Egyes számlacsomagoknál ráadásul nemcsak a tranzakciók utáni értesítő sms-ekért, hanem az internetbankba történő aláíró üzenetekért is fizetni kell, ezek díja is emelkedhet áprilisig.

Felesleges plusz költség lehet a papír alapú bankszámlakivonat is, ami ráadásul még az olcsóbb számláknál is átlagosan ezer forintba kerül. Érdemes inkább a teljesen ingyenes online kivonatot kérni, amelyért akár extra kedvezményeket is kaphatunk például a környezettudatosság jegyében.

Kapcsolódó

A tranzakciók között a készpénzfelvételeket, átutalási és csoportos beszedési megbízásokat is érdemes ellenőrizni – ezekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Fontos, hogy a banki szokásainknak leginkább megfelelő bankszámlacsomagot válasszuk. A digitálisan bankoló ügyfelek óriási előnyben vannak, a hazai bankok átlagos költségeivel számolva több mint 60 ezer forintot tudunk megspórolni éves szinten azzal, ha nem kérünk felesleges sms-eket és a készpénzhasználatot is mellőzzük.