Az idei évet meghatározza az orosz-ukrán háború és a kiugró infláció. Milyen hatással van ez a befektetésekre, milyen hozamokat várnak az idén?
Hogy milyenek lesznek a hozamok, az az eszközosztálytól függ, más egy részvénynél vagy egy állampapírnál. Közel két évtizede dolgozom már a tőkepiacokon, és ott voltam a 2008-2009-es válságnál is, amiről azt hittük, ennél nem lesz mélyebb. Most viszont azt gondolom, a jelenlegi krízis komplexebb és súlyosabb lesz a hosszú távú hatásait tekintve. Borzalmas, ami most a világban történik emberileg és morálisan is, de a piacokra jótékony hatással van, hogy az elmúlt 10-12 év pénzpumpája után visszazökkentette a normális kerékvágásba a mesterségesen vezérelt tendenciákat. Korábban úgy keltünk fel, hogy tudtuk: a fiskális és a monetáris politika is a piacokat támogatta, most ez véget ért. Az eszközosztályok ismét elkezdtek a saját DNS-ük szerint működni.
A háború kezdete szinte egybeesett önöknél a Magyar Bankholdinghoz tartozó Budapest Bank és az MKB Bank összeolvasztásával. Okozott-e ez valamilyen mozgást a privátbanki ügyfélkörben, amely meglehetősen más volt a két banknál?
Nem. A privátbanki ügyfelek akkor váltanak, ha elégedetlenek a szolgáltatás minőségével. Ha viszont az ügyfél meg van győződve, hogy a pénzügyeit lelkiismeretesen kezelik, akkor a bizalom megmarad. Nálunk, az MKB Private Banking 20 éves története során nem volt jelentős ügyfélvándorlás, sok ügyfelünk már a kezdetektől nálunk kezelteti a vagyonát. A Magyar Bankholding fúziójában persze három intézményt (az MKB Bankot, a Budapest Bankot, és harmadikként jövő tavasszal a Takarékbankot) olvasztunk össze, és az ügyfélkör teljesen más. Készítettünk egy felmérést a közös ügyfeleinkről, és alig-alig találtunk átfedést, 3 százalék alatt volt a mutató. Ez ugyanakkor jelezte is azt, hogy igenis van létjogosultsága annak, hogy ez a három üzletág eggyé váljon. A fúzió végére a kezelt vagyonban át fogjuk lépni az 1000 milliárd forintos mérföldköveti, amivel a második legnagyobb szereplők leszünk a piacon. Történtek változások, például egységes belépési korlátot határoztunk meg, ez most 50 millió forint, ami magyarországi viszonylatban alacsonynak számít. Az MKB-nál ez korábban jóval magasabb volt, a másik két tagbanknál pedig alacsonyabb.
Miért lett ilyen alacsony a belépési küszöb? Ezzel akarják felgyorsítani a növekedést?
Nem ez volt a cél. Szerettük volna honorálni azokat az ügyfeleket, akik a Takarékbanknál és a Budapest Banknál privátbanki státusszal rendelkeztek, hiszen fontosak a számunkra. Emellett stratégiai célunk a családi vagyontervezés erősítése, és a fiatalabb generációk, a későbbi nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek, örökösök még ebbe az ügyfélkörbe tartoznak. A piacvezetők között vagyunk ma Magyarországon a családi vagyontervezés területén, és 2022-ben az Euromoney díját is elnyertük az Év Privátbankári Szolgáltatójaként az utódlás-tervezés kategóriában.
A mostani válságnak milyen privátbankok lehetnek a nyertesei, melyek azok a szolgáltatások, amelyeket fejleszteni kell?
Egy privát bankár munkáját, szakértelmét három dimenzión keresztül lehet igazán jól megfogni. Ez a piacok jó ismerete, a termékek jó ismerete és a megfelelő értékesítői képességek metszete. Azt gondolom, hogy ezeket a képességeket kell fejleszteni, ebben a három dimenzióban kell a lehető legmagasabb színvonalat elérni.
A mostani válság a vagyonos emberek vagyonát sem kíméli. Milyen kérdésekkel keresik most fel az ügyfelek önöket?
Ugyanazzal, amivel a kisebb megtakarítással rendelkezők, ebben nincs különbség: geopolitikai kockázatok, infláció, és a forint árfolyamának kiugró ingadozása. Muszáj megfelelő választ adnunk ezekre a kérdésekre. Egy privátbank pedig jellegéből fakadóan egy pénzügyi intézmény szolgáltatásainak talán a leggazdagabb csokrát képes összeállítani ilyenkor. A befektetések gerincét ilyen nehéz időszakban főleg a kockázatmentes vagy nagyon alacsony kockázatú befektetések jelentik, például az elmúlt időszakban piacra került lakossági állampapírok, de az elmúlt 9 hónap globális kamatemelkedése miatt egyre izgalmasabb és jobban strukturált, tőkegarantált termékeket is tudunk kínálni. Emellett figyelünk arra, a nemzetközi kötvénypiacon, a részvénypiacokon látunk-e már jó belépési szinteket.
Hogy fest most egy tipikus privátbanki portfólió?
Nem dolgozunk úgynevezett modellportfóliókkal, de az ilyen inflációs időkben a Prémium Magyar Állampapíroknak egyre kiemeltebb helye van. A befektetési alapok helye a privátbanki portfóliókban szintén sziklaszilárd kell legyen. Az alapok azért jobbak, mint az egyedi részvények, mert ezek mögött mindig ott áll egy szakértő vagy szakértői csapat, akik hozzáértő módon követik a piacokat, kezelik a kockázatokat. Jelenleg 20-40 százalék közötti sávban van az állampapírok és ugyanilyen sávban a befektetési alapok aránya a portfóliókban, a bankbetéteknél pedig csökkenést várok.
Ehhez van köze a nemrég bejelentett kormányzati intézkedésnek, amely maximálta a nagyobb betétek kamatát?
Igen. Emiatt mi is számítunk átsúlyozásra.
A statisztikák és a felméréseink alapján is az év slágerbefektetései a kisbefektetőknél az OTP-részvény és a deviza voltak. A privátbankoknál is éreztek fokozott érdeklődést ezek iránt?
Az egyedi részvények a mi portfólióinkban nem annyira jellemzőek, mivel kifejezetten magas kockázatú eszközök. A legmagasabb kockázati szintű papírok, amelyeket még ajánlunk az ügyfeleknek, azok a certifikátok. Az igazán magas kockázatú egyedi részvények, tőkeáttétes megoldások is elő-előfordulnak egy privátbankon belül, de ezeknek a menedzseléséhez alapvetően másfajta infrastruktúra kell, mint amit egy ilyen intézmény nyújtani tud. A devizapiacokon az MKB Bank tradicionálisan erős. Azok az ügyfeleink, akiket érdekel ez a piac, és van is megfelelő tapasztalatuk az ilyen spekulációkban, a treasury területünkön keresztül hozzáférhetnek a devizapiachoz. Jellemzőbb viszont, hogy hosszú távú deviza újrasúlyozások vannak a portfóliókban.
Az év végén mindig előkerül témaként a tartós befektetési szerződés (TBSZ). Az állampapírok hozama kamatadómentes, de a többi befektetését megadóztatják, így ebben az időszakban, aki más értékpapírt is tart, érdemes ilyen számlát nyitnia. A lakosság körében azonban visszaesett ennek a népszerűsége az elmúlt években, mi a helyzet a privátbankoknál?
Azt kell mondanom, nálunk a TBSZ népszerűsége töretlen, az ilyen méretű vagyonokat már jellemzően TBSZ-ben kezeljük, az ügyfelek több mint 90 százalékának van ilyen számlája.
A másik slágertermék az energiaválságra választ adó befektetés, a fenntartható eszközök. Mennyire változott meg az ügyfelek hozzáállása ezekhez?
Vannak már változások, de Magyarországon egyelőre az úgynevezett ESG-befektetéseknek (Environmental, Social, Governance – környezetvédelmi, társadalmi, vállalatirányítási szempontból fenntartható) van még terük a fejlődésre. Mi egyelőre kockázat és hozam szempontjából nézzük ezeket a befektetéseket, és úgy tapasztaltuk, felveszik a versenyt a nem fenntartható termékekkel. Sőt az úgynevezett „fekete hattyú” eseményeknél - vagyis a hirtelen bekövetkező nagy eséseknél - például az ilyen befektetések ellenállóbbak. A Magyar Bankholdingnak is van ESG-manifesztója, részt veszünk társadalmilag értékes projektekben. Immár harmadik éve vagyunk tagjai a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének, középiskolákban és a felsőoktatásban is vannak futó edukációs projektjeink, emellett a kortárs művészetet is támogatjuk.
A cikk megjelenését a Magyar Bankholding Private Banking támogatta.