Néhány évvel ezelőtt a károk többségét a hitelintézetek viselték, az idén az első negyedévben a mintegy egymilliárdos veszteségnek csak 17 százalékát állták – írja az Azénpénzem.hu.

A csalásokból származó veszteségek leginkább a kártyatulajdonosoknak fájtak. 2020-ig a károk többségét a bankok voltak kénytelenek lenyelni.

2021-ben 40 százalékra, 2022-re pedig 35 százalék közelébe esett vissza ez a szám, az idén pedig mindössze 17 százalékot finanszíroztak a bankok.

A magánszemélyek az első negyedévben közel 500 millió forintot vesztettek el úgy, hogy senki nem adta vissza nekik, sem a kereskedők, sem a bankok. 

Önmagában a bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél indította.

Visszafordíthatatlan a lopás, búcsút inthet a pénzének

Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit adó szabályok vonatkoznak, ezért korlátozottan fordulhat elő, hogy az ügyfél visszaszerezze az adathalász módszerrel eltulajdonított pénzeket.

Az azonnali átutalások például 5 másodperc alatt jutnak el a kedvezményezett számlájára, így ezeket szinte lehetetlen visszahívni.

A bank ugyan kezdeményezheti ezt, ám a pénz csak akkor kerül vissza az utalóhoz, ha a kedvezményezett jóváhagyta a visszautalást.

A kártyatranzakció pedig már a megbízás engedélyezésekor létrejön: annak összegét a kártyabirtokos számláján zárolni kell, illetve a beérkező elszámoló terheléseket be kell fogadni és a kártyabirtokos számlájára kell terhelni. Ezeket a tranzakciókat szintén csak a kedvezményezett hozzájárulásával lehetséges visszavonni, mert a fizetések jellemzően harmadik felet is érintenek.

Nincs lehetőség feloldani a zárolt összeget

Ha egy bolti vagy webáruházas bankkártyás vásárlás után a bank ügyfélkérésre automatikusan visszavonná, vagy sztornózná a tranzakciót, az egyébként vétlen kereskedőt terhelhetnék a visszaélésből fakadó károk, ami megrendíthetné a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

A jogszabályok alapján a banknak nincs lehetősége az ügyfél kérésére feloldani a bankkártyás vásárláskor zárolt összeget.

Mentesül a bank a kártérítéstől, ha az ügyfél gondatlan volt

A jogszabályok szerint a bank köteles mindent megtenni a pénz visszaszerzése érdekében, de nem garantált, hogy sikerrel is jár.

Emellett haladéktalanul, de legkésőbb az ügyfél bejelentését követő 1 munkanapon belül meg kell térítenie az ügyfél kárát, ha az utóbbi által jóvá nem hagyott fizetési műveletet teljesített. Kivételt jelent azonban, ha a bank az adott helyzetben észszerű okból csalásra gyanakszik, és erről írásban tájékoztatja az MNB-t.

A bank e tájékoztatással nem a kártérítési kötelezettség, csak az 1 munkanapos határidő betartása alól mentesül. Ki kell vizsgálnia ugyanis az ügyfél panaszát, a vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit.

Ha az ügyfél által jóváhagyott, illetve az ő súlyos gondatlansága vagy csalárd magatartása miatt történt a tranzakció, a bank mentesülhet is a kártérítéstől.

Mit kell tenni, hogy jobb eséllyel visszaszerezzük a pénzünket?

A pénz visszaszerzésének esélyét jócskán növeli, ha az ügyfél az eset számlavezető bank részére történő bejelentését követően azonnal rendőrségi feljelentést is tesz, s ebben megad olyan adatokat is, hogy milyen kedvezményezetti névre, illetve számlaszámra küldte el a pénzt.

A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem kapcsán – érkezzen az bankkártya-reklamációként vagy ügyfélpanaszként – a bankkártya, mobilbank használata (és akár a személyes hitelesítési adatok megadása is) önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, illetve szándékosan vagy súlyosan megszegte volna a gondosságra vonatkozó kötelezettségét. Ezt a bank csak alapos, minden részletet figyelembe vevő egyedi vizsgálatot követően állapíthatja meg.

Az tehát, hogy a tranzakció például PIN kód megadásával vagy erős ügyfél-hitelesítéssel történt, még nem jelenti azt, hogy valóban az ügyfél kezdeményezte.

A vizsgálat során a banknak kell bizonyítania, hogy az ügyfél csalárd módon, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.

Bizonyításnál figyelemmel kell lennie az egyedi eset minden lényeges körülményére, s az ügyfélről meglévő lényegi információkra is.